Az áprilisi szám vezércikkében Görföl Tibor főszerkesztő az osztrák Franz Jägerstätterről emlékezik meg, akit 1943. augusztus 9-én végeztek ki, mivel nem támogatta a nemzetiszocializmust, és nem volt hajlandó eleget tenni a katonai szolgálatot előíró parancsnak. Franzot – aki „az ellenszélben is kitartott a lelkiismerete mellett, rengeteget imádkozott, böjtölt, s amíg tehette, naponta szentmisére járt” – 2007. október 26-án avatták boldoggá.
Martos Levente Balázs a készülő ökumenikus bibliafordítás hátteréről ír, melynek célja „olyan bibliai szöveg elkészítése, amely a hagyományos, egyházi és liturgikus használatban álló fordításoknál dinamikusabb, könnyebben érthető és gördülékenyebb”. A már megszületett próbafordítások közül Péter első levelét közli a Vigilia, hogy a tágabb egyházi és Egyházon kívüli közvélemény is értesüljön a kezdeményezés első eredményeiről, és véleményt alkothasson azokról. Az olvasók benyomásait, észrevételeit és javaslatait szeretettel várják az alábbi e-mail-címen: info@bibliatarsulat.hu.
A Tanulmányok rovatban három írást olvashatnak: Dudás György: Az örökkévalóság isteni attribútuma mint kapocs a Biblia és a filozófusok Istene között, Endrédy Balázs: Az ima motivációs hátterének tárgykapcsolatelméleti perspektívája és Kovács Endre: A cselekvés értéke Dietrich Bonhoeffernél.
A Vigilia beszélgetése rovatba Varga-Jani Anna készített interjút Holger Zaborowskival, az erfurti egyetem teológiai karának filozófiaprofesszorával Szabadság és kegyelem – Filozófiai és teológiai megközelítések címmel.
A szépirodalmi részben Markó Béla és a közelmúltban elhunyt Fecske Csaba versei mellett Szénási Zoltán Jó és rossz varázs – A költői megszólalás átértékelése Babits 1916 és 1920 között keletkezett verseiben című tanulmánya, valamint Mátyus Norbert Petrarca magyarul, prózában és Nádasdy Ádám Shakespeare szonettjei prózában című írásai és fordításai szerepelnek.
A Kortárs vers kortárs szemmel rovatban Molnár Illés elemzi Kerényi Grácia Testnek feltámadása című versét.
A Dokumentumok rovatban Bélyácz Katalin válogatást ad közre Kerényi Károly lányához, Gráciához írt leveleiből, amelyek Kerényi Magda hagyatékával együtt 2002-ben kerültek a Pécsi Tudományegyetem Klasszika-filológia Tanszékére.
A Kritika rovatban Radics Viktória Nádas Péter Helyszínelés, Vörös István pedig Kemény István Lovag Dulcinea című könyvét méltatja.
A Szemle rovatban Bárány Zsófia „Lelke mélyén szabadröptű szellem” – Lonovics József, egy magyar főpap a reformok világában című könyvéről és Kohán Ferenc Kikötők, ködös, napos tájak címmel a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum Galériájában rendezett kiállításáról olvashatnak ismertetést.
A Vigilia honlapján részletek olvashatók a legújabb szám néhány írásából.
Vigilia Szerkesztőség / Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria