Megjelent a Vigilia augusztusi száma

„Józsue könyvéről mondott beszédeiben sok egyéb mellett a rosszról és a gonoszságról is töpreng Órigenész, s részletesen átgondolja, milyen formái, megnyilvánulási módjai és hatásmechanizmusai lehetnek a gonosznak. A tizenötödik homíliában azt a meglepő kijelentést teszi, hogy aki legyőzi önmagában a rosszat, vagy legalábbis a rossz valamely formáját, minden más embernek is segít abban, hogy úrrá legyen a gonoszságon, hiszen csökkenti annak a negativitásnak a mennyiségét, amely mindenkire rátelepszik, aki a világon él. Ez az ókeresztény megállapítás juthat az ember eszébe, amikor számba vesz néhány lehangoló évfordulót, például a hirosimai atombomba ledobását augusztus 6-án, vagy visszagondol az ukrajnai háború másfél évvel ezelőtti kitörésére augusztus 24-én” – írja Másfél éve háború című vezércikkében Görföl Tibor főszerkesztő.

A Tanulmányok között Serfőző Levente Próféciára nyitott missziós egyház. Változás vagy irányváltás? Ferenc pápa lelkipásztori beszédeinek kateketikai reflexiója, Hamvas Levente Péter Szent olvasás. A monasztikus lectio divina biblioterápiás tanulságai és Sárándi Tamás A hajdúdorogi püspökség joghatóságának kiterjesztése. Kormányzati elképzelések Észak-Erdélyt illetően az 1940-es évek elején című írása szerepel. Az Esszék rovatban Tomáš Halík A hithez vezető utam című önéletrajzának második része, az Emlékezet és kiengesztelődésben Lőkös Péter Friedrich Muckermann és Magyarország című tanulmánya, a Szép/Művészetben Ruzsa György Az Istenszülő ivironi ikonja és Lázár Kovács Ákos Szőts István 111. Egy látszólag szegényes filmrendezői életmű eredetéről című írása olvasható. A Napjaink rovatban Keserü Katalin köszönti Dávid Katalint 100. születésnapja alkalmából, Jan-Heiner Tück pedig a közelmúltban elhunyt német írónőre, Sibylle Lewitscharoffra emlékezik. A Vigilia beszélgetése rovatba Vörös István készített interjút Szilasi Lászlóval.

A folyóirat szépirodalmi részében Tatár Sándor, Fecske Csaba és Lukács Flóra versei, Lorand Gaspar esszéje, Szilasi László és Iancu Laura regényrészlete olvasható. A Kortárs vers kortárs szemmel rovatban Bartusz-Dobosi László Iancu Laura Földindulás, Sulyok Valentina Székely Magda Kőtábla című versét elemzi.

A Kritika rovatban János Emília A mindenség ernyőjére kivetítve. Hatvanéves az Iskola a határon, Ablonczy Balázs pedig a Trianon és az egyházak című kiadványról ír. A Szemle rovatban Rainer Maria Rilke Gyümölcsöskertek, Szijj Ferenc Ritka események, Szergej Geraszimov Harkivi napló. Feljegyzések egy ostromlott városból és Solymári Dániel – Pallós Tamás – Fajcsák Györgyi A Kelet és a diplomácia művészete. Vay Péter püspök világmissziója című kötetről találunk ismertetőket.

A Vigilia honlapján részletek olvashatók a legújabb szám néhány írásából.

Vigilia Szerkesztőség / Magyar Kurír