A lap élén Várszegi Asztrik nyugalmazott pannonhalmi főapát Az egyház útja az emberekhez – és az út akadályai című írása olvasható, majd tematikus összeállítás helyett ezúttal teológiai, egyház- és kultúrtörténeti tanulmányok sora:
Tamás D. Ignác OSB: „Tedd tágassá sátradban a helyet”. Egy szinodális egyház ekkléziológiai körvonalai, Halmágyi Miklós: Kortárs szentek: István király és Henrik római császár hagiográfiai párhuzamai, Nemes Gábor: Az 1526. évi mohácsi csata és a pápaság, Kádár Zsófia: Az osztrák jezsuita rendtartomány 1773-ig – Az intézményrendszer dinamikája, Lukácsi Margit: „Őrizet alá vettem számat” – a bakonybéli Csendes Szűz ikonja, Regina Elsner: Az egyházak és a háború. A hagyományos minták megkérdőjeleződése.
A szépirodalmi részben Gál Csaba, Győri László, Juhász Anikó, Kemény István és Szentirmai Mária versei szerepelnek, valamint a közelmúltban elhunyt Sánta Balázs költeményei, amelyekhez Sánta Beáta írt Létre-hívó. Ki volt, ki legyen Sánta Balázs, a költő? címmel bevezetést.
A Kortárs vers kortárs szemmel rovatban Száz Pál Borbély Szilárd Végső Dolgok című alciklusát, Csehy Zoltán pedig Nádasdy Ádám A Trabant a híd felől című versét elemzi.
A Mai meditációkban Radics Viktória naplófeljegyzései olvashatók Távolodás és közeledés címmel.
A Szép/Művészetben Körösvölgyi Zoltán Eltűnik, felbukkan. Bill Viola (1951–2024) és Prohászka László Grantner Jenő egyházművészeti alkotásai című írása szerepel.
A Kritika rovatban Hetényi Zsuzsa ismerteti Szerhij Zsadan Diákotthon című regényét. A Szemle rovatban Boethius Tanítás a zenéről (De institutione musica) és Makoto Fujimura Művészet és hit. Az alkotás teológiája című könyvéről találunk recenziókat.
A Vigilia honlapján részletek olvashatók a legújabb szám néhány írásából.
Vigilia Szerkesztőség / Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria