„A mai olvasó elvesztette kapcsolatát a verssel. Különösen a kortárs verssel. Ez korántsem végleges szakadás és szakítás. Csak hasadások gyengítik, hűtlenség és kétely. Az új költők persze rendszeresen hűtlenné válnak az olvasókhoz, akik a már megkedveltet akarják kapni, de a már megkedvelt és megszokott bizonyos új kérdésekre nem adhat válaszokat. (…) Kortárs és nemrég élt költők műveit tárgyalja új sorozatunk a mai középnemzedéktől vissza a nem eléggé jól ismert félklasszikusokig. Egy-egy verset állít a középpontba, és mutatja be ezt a kor, a költő személyes világa és életműve, a szépség tanának összefüggései között. Olyan költőket választunk elemzésre, akik fontos életművet hoztak létre vagy kezdtek már el. És olyan verseket, melyek nyitottak a lélek, a szellem és a hit kérdéseire, betekintést engednek a látható világ mögé, segítenek közeledni a nagy, könnyű válaszokkal ki nem meríthető kérdésekhez” – írja Vörös István szerkesztő A versolvasásról című vezércikkében a folyóirat Kortárs vers kortárs szemmel címmel indult új rovata kapcsán, amelyben Herczeg Ákos elemzi Simon Balázs: Az öltözőben című versét.
Az „Emberi nyelv, Isten nyelve” című összeállításban Kelemen János: A nyelv természetéről, sokféleségéről és eredetéről, Válóczy József: A Magvető énekel. Isten emberi nyelven szól és Urbán József: A missziós megtérés és az új nyelv. Reflexiók a hit, az evangelizáció és az interkulturalitás kapcsolatáról című tanulmányát olvashatjuk. A témához kapcsolódik A Vigilia beszélgetése rovatban Pataky Adrienn interjúja Tolcsvai Nagy Gáborral és a Napjainkban Balázs Géza: A közbeszédről kétféle megközelítésben című írása.
Az Esszék rovatban Josef Pieper: Földi szemlélődés című esszéje szerepel Görföl Tibor fordításában és bevezetőjével, a Mai meditációkban pedig Hannes Böhringer: Az asztal terítve című írása Tillmann József fordításában.
A folyóirat szépirodalmi részében Rainer Maria Rilke: Mária élete című versciklusának első része olvasható Suhai Pál bevezetőjével és fordításában, valamint Kalafatics Zsuzsanna: „És nincs idő, csak Isten végtelen kegyelme van”. A teocentrikus szemlélet Jevgenyij Vodolazkin regényeiben című tanulmánya és Lukács Flóra, Mohai V. Lajos, Juhász Anikó, Vörös Viktória versei.
A Kritika rovatban Szilágyi Márton ír Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete. Kritikai életrajz című könyvéről, Visy Beatrix pedig a Szorongatott idill. Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Polcz Alaine, Mészöly Miklós levelezése, 1955–1997 című kiadványt elemzi. A Szemle rovatban Szent II. János Pál: Férfinak és nőnek teremtette őket. A test teológiája, Annie Ernaux: Évek, Abdulrazak Gurnah: Utóéletek és Fekete Vince: Halálgyakorlatok című könyvéről találunk ismertetőket.
A Vigilia honlapján részletek olvashatók a legújabb szám néhány írásából.
Vigilia Szerkesztőség / Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria