Megjelent a Vigilia szeptemberi száma

A szeptemberi szám vezércikkében Lukács László főszerkesztő a fél évszázada befejeződött II. vatikáni zsinat jelentőségét hangsúlyozza, és kiemeli, hogy ma már nemcsak a zsinaton történtek elemezése van napirenden, hanem a zsinat hatástörténetének vizsgálata is: „milyen folyamatok indultak el a zsinat után, hogyan váltak valóra annak határozatai?” Hivatkozik XVI. Benedek pápára, aki „a zsinat helyes értelmezését a folyamatosság és a reform szintézisében látta”, továbbá Ferenc pápára, aki szintén e szintézis alapján sürgeti napjainkban „az egyház megújulását a zsinat szellemében”, hiszen a „zsinat ma is él – ha élünk is vele”.

A vezércikk egyben bevezető az Ötven éve zárult a II. Vatikáni zsinat című tematikus összeállításhoz. Őrsy László A communio dicsérete című tanulmányában aláhúzza, hogy a „jövőt meghatározó zsinat” szellemének, illetve határozatainak „ki kell bontakozniuk mind a közösségek, mind pedig az egyes keresztények értelmében és szívében”, majd a zsinaton központi szerepet játszó fogalom, a communio különböző megvalósulási formáit vizsgálja a harmadik évezred egyházának életében, a hívők egyetemes comminójától kezdve egészen a keresztény egyházak és közösségek közötti communio, az ökumenizmus lehetőségeinek kérdéséig. Török Csaba a Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúciót állítja Az egyház helye a mai világban című írása középpontjába, az „idők jeleinek problematikáját” elemzi, és felhívja a figyelmet arra is, hogy Ferenc pápa „Evangelii gaudium kezdetű buzdítása címével és első pontjával világos kapcsolódást mutat a GS-hez”, és a „GS-ben megfogalmazott egyházkép az EG révén programmá vált az előttünk álló időszakra”. Patsch Ferenc Fordulat a vallásokhoz fűződő viszonyban című tanulmányában a vallásközi párbeszéd teológiáját vizsgálja a zsinat, illetve a kapcsolódó zsinati dokumentumok, kiemelten a Nostra aetate alapján, majd vázolja e párbeszéd teológiájának gyakorlati megvalósulását keresztények és zsidók, muszlimok, buddhisták között.

A lap szépirodalmi részében például Lackfi János versét, Oravecz Imre Magyar Művészeti Akadémián tartott székfoglalóját és Győrffy Ákos ott elhangzott laudációját olvashatjuk. A Beszélgetés rovatban interjút találunk Sebő Ferenccel, a Mai meditációkban pedig Kereszty Rókus A személy méltósága című elmélkedését. A Napjaink rovatban a száz éve született Tamás Gergely Alajosra emlékezik Balás Endre, míg a Szemle rovatban többek között Kovács Péter: Pilinszky közelében, Kenyeres Zoltán: Weöres Sándor és Papp Miklós: A vallásosság erkölcsi erénye című könyveiről olvashatunk ismertetőket.

Vigilia Szerkesztőség / Magyar Kurír