Megkezdődött az idei búcsúidőszak Alsószentivánon, a Fatimai Szűzanya első magyarországi kegyhelyén

Tanításának kezdetén az érsek visszaemlékezett Ferenc pápa budapesti látogatására, amikor a Szentatya a záró szentmisén Magyarországot és Európát Szűz Mária, a béke királynője oltalmába ajánlotta, és azért fohászkodott, hogy legyen békesség a földön, a népek pedig lépjenek a megtérés útjára, ahogyan azt Fatimában is kérte a Szűzanya 1917-ben.

Azóta, hogy Szent István királyunk felajánlotta Magyarországot Máriának, mi, magyarok a Szűzanya népének tartjuk magunkat, s ez a felajánlás csak erősödött történelmünk folyamán. Erősödött akkor is, amikor a jelenések híre eljutott hozzánk, s a Fatimai Szent Szűz tiszteletére hazánkban is létrejöttek először csak a kis kápolnák, majd az akkori atyák, Kovács Géza, Borbély Pál kezdeményezésére az ország első búcsújáróhelye a Fejér megyei Alsószentivánon.

Addigra már elterjedt a kommunizmus és az istentelenség Oroszországból Kelet-Európa felé, sőt hatása az egész világon jelenvalóvá vált. A kis fatimai látnokok által közvetített üzenetek egyszerre jelentettek félelmet és vigasztalást az emberek számára. Félelmet, mert jelezték a poklot, a pusztítást, háborúkat, de vigasztalást is, mert hirdették az isteni irgalmat, s a kárhozat helyett az üdvözülés reményét. Isten jóságából nagyobb esélyünk van az üdvösségre, mint a kárhozatra, hiszen utóbbi tudatos szembefordulás Istennel, a lelkiismeretünk szavával. Erre figyelmeztetett bennünket a Szűzanya, s az ő szeretete és tisztelete közelebb visz minket Krisztushoz is.

Mária állhatatossága különösen fontos a mai világban, s ugyanolyan fontos az engesztelés, a bűnbánat is – figyelmeztetett szentbeszédében az érsek.

A mise és a kegytárgyak megáldását követően a hagyományos körmenet következett, majd a búcsúnapot szentségimádás zárta.

Forrás és fotó: Kiss Attila/Székesfehérvári Egyházmegye

Magyar Kurír