Mindazokat várjuk, akik nem járnak templomba – Missziós év kezdődött a Budapest-Angyalföldön

„Új módszerrel, de azonos hűséggel látunk hozzá plébániai közösségeink megújításához. Most van itt az ideje, hogy tudatosítsuk és megéljük hitünket, hogy kölcsönösen kapcsolatba kerüljünk egymással” – e szavakkal hirdették meg 2022 őszén a most, 2023-ban, advent első vasárnapján induló missziós évet.

A hívek egy éven át készültek: a missziós év célját, lelkületét, programját együtt építették fel Varga Norbert atyával, a helyi papi közösség moderátorával, Válóczy József atyával, Riesz Benedek diakónussal és Kuzmányi István állandó diakónussal. Hogy közben is kovácsolódott közösségük, mutatják a missziós évet nyitó szentmise előkészületei. Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspököt várják. A kapuban Riesz Benedek és a hívek képviseletében Broczky István fogadja az érkezőket. Két szeretetvendégség készül ezen a vasárnapon. Az előtérben süteményes tálcák, tea. Az udvaron két nagy bográcsban főznek: hajléktalan testvérek számára készül ebéd – ez a szeretetvendégség havi rendszerességgel fogadja az utcán élő embereket.

A negyvenes években épült templomban otthonosság, sok fény fogadja az érkezőt. A szentély és az egyik oldalfal ablaksorán beköszön a természet.

Varga Norbert köszöntötte a híveket: új lelkesedéssel, új erővel kezdjük meg a missziós évet, hogy új tagokkal gyarapodjon Egyházunk, hogy együtt dicsőítsük a mennyei Atyát.

Fábry Kornél a misszióról tanított:

A missziós év alkalmai hivatottak lángra lobbantani bennünk a tüzet, hogy ennek erejével tudjunk másokat is lángra lobbantani.

A mottónk legyen: mindenkit várunk, aki nem jár templomba! Gondoljuk át: fontos nekem a küldetés, amit Jézustól kaptam? Kell ugyanis a személyes döntés, hogy mindannyian ott, ahol vagyunk, megtegyük a magunkét. Ti, hívek, többet tudtok tenni az evangélium hirdetéséért, mint mi papok, mert ti ott éltek, ahol a többi ember, a munkahelyeken, iskolában, nyugdíjas klubban, a szórakozóhelyeken, az edzőtermekben. Sokkal többen néznek benneteket, mint gondolnátok. Látszik-e, hogy Krisztushoz tartoztok?”

A homíliájában Fábry Kornél püspök saját tapasztalatával bátorította a híveket, hogyan gondolkodjanak a missziós évről, és arra biztatott, tűzzenek ki bátor és konkrét célokat. Elmondta, amikor Kaposfüreden megkezdte papi szolgálatát, egy nyolcvannyolc éves plébánostól vette át a plébániát, aki negyvennégy éven át hűséggel és kitartóan, de a nyolcvannyolc éves ember energiájával tudta vinni a plébániát. Érkezésekor körülbelül negyvenen jártak vasárnaponként a két misére. Belevágtak az építkezésbe, fizikai és közösségi értelemben is; bővítették az épületet. Kornél atya hitt abban, hogy hamarosan százak kell, hogy otthonra találjanak benne, hitt abban, hogy a közösség az Egyház jövője. „A világ sokat tud adni, de közösséget nem” – indítottak el ezért többek között Alpha-kurzust, szerveztek férfikört, és bevezették a folyamatos szentségimádást.

„A férfiak szerepe kulcs, és az agapé alapja a missziónak – osztotta meg tapasztalatát. – Ha úgy hirdetünk egy alkalmat, hogy mindenkit várunk, akkor többségében hölgyek jönnek. A férfiakat személyesen kell meghívni, s ha ők vannak jelentős számban, a hölgyek is szívesen hozzájuk kapcsolódnak.”

Fábry Kornél bemutatta, hogy a férfikör programjában szerencsés összekapcsolni az imát és a agapét. Havi találkozóikon a szentírási szakaszok olvasása, értelemzése után elimádkozták a vesperást, aztán előkerült a vörösbor és a zsíroskenyér, s folytatódott az alkalom kötetlen beszélgetéssel. Igény kett a zarándoklatra. A szomszédos településeket célozták meg, ott szentmisét hallgattak, volt gyónási lehetőség, majd borkóstolással, vacsorával fejeződött be a zarándoklat, s következett a vidám hazatérés. „A férfitestvérek kérésére egyre többször kellett elmenni zarándokolni. Oda el tudták hívni templomba nem járó ismerőseiket, akik közül sokan megjelentek a vasárnapi misén.”

Elindították szentségimádást, a hatvan fő jelentkezésével biztosítani tudták, hogy hétfőtől péntekig, reggel héttől az esti miséig nyitva legyen a templom.

A csendes, Jézussal eltöltött idő sokak hitéletét megerősítette, az ima ugyanis minden misszió alapja.

Saját tapasztalatát megosztva ajánlotta a híveknek a Szentlélek-szemináriumon való részvételt: „Huszonkét évesen végeztem el, akkor tértem meg, tapasztalattá vált Isten személyes szeretete, és azóta tudom, nincs jobb, mint amikor meghallom, mit vár tőlem Isten.” A hét év alatt tizennégy, a kereszténységgel megismertető, találkozási alkalmat teremtő Alpha-kurzust tartottak, s mintegy négyszázan végeztek ezeken. Nyolc év után  hétszáz templomba járó lett Kaposfürden.

Fábry Kornél szerint a jövő Egyháza a barátság alapú közösségekre kell hogy épüljön. Testvérei legyünk egymásnak, és barátai is. Járjunk együtt nyaralni, üljünk le sütizni, s közben beszélgessünk. Van köztünk kapcsolat, ez tud vonzó lenni mások számára. Egymást szerető, értő barátokként könnyebb együtt tenni, s barátság tart meg minket a közösségben.

A missziós programok lehetőséget kínálnak a feladatvállalásra. Fábry Kornél egy felmérésre utalt: a hívek 10 százaléka vállal önmagától feladatot az egyházközségben, de további 40 százalék kész lenne tenni valamit, ha megszóíltják, és felkérik erre. A missziós évben mindenkinek lehet aktív szerepe. A püspök biztatott:

„Teremtsetek olyan alkalmakat, ahol nemcsak egymás hátát látjátok, hanem szemtől szemben vagytok egymással.

Tűzzétek ki célul: jövőre kétszer ennyien lesztek, és már most gondoljátok át, ki-kit tud meghívni. Legyen Angyalföld angyalok földje!

A szentbeszéd után a hívek megerősítették keresztségi fogadalmukat. A szentmise végén elimádkozták a missziós év imáját. Varga Norbert és Riesz Benedek a Szállást keres a Szent Család hagyományos adventi ájtatosság keretében átadták a Szent Családot jelképező szobrot és imafüzetet az első családnak.

A hívek az agapén már arról beszélgették, kit hova fognak elhívni. A missziós évben bőven van hova: Alpha-kurzus, Szentlélek-szeminárium, szentségimádások, missziós estek, kirándulások, szeretetvendégség szervezése, imaalkalmak, koncert, bál... Mindenki vihetett haza a missziós év programfüzetéből. Közben a Mária-teremben megkezdődött a hajléktalan vendégeknek készült ebéd. Zene mellett fogyasztották a bográcsban főtt paprikás csirkét, és hosszan beszélgettek vidám hangulatban. 

Fotó: Merényi Zita

Trauttwein Éva/Magyar Kurír