Megkezdődött a szegedi új zsinagóga felújítása

Kultúra – 2015. augusztus 9., vasárnap | 14:03

Megkezdődött a szegedi új zsinagóga felújítása, a kormány a közelmúltban 950 millió forint támogatást ítélt meg a munkálatokra – mondta el a Szegedi Hitközség elnöke az MTI-nek.

Lednitzky András kifejtette: nagyon rászorul a felújításra a 112 éves épület. Többször beázott, a tetőszerkezet gerendái elöregedtek, korhadnak, a kistornyok beszakadtak, a galambok a kupolákban okoztak különböző sérüléseket.

Az első ütemben a három beszakadt és beázott kistorony felújítására 50 millió forintot kaptak. Ebből azt az állagmegóvó munkát el tudják végezni, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy ne kelljen bezárni a zsinagógát. A kormányhatározat most 2014 és 2017 közöttre rögzítette a rekonstrukciót. „Bízunk benne, hogy ez folyamatos rekonstrukció lesz” – tette hozzá Lednitzky András.

A most megítélt 950 millió forintból a tetőt és a kupolákat újítják majd fel, szigetelési és állagmegóvó munkákat végeznek. A második ütemben a belső terek rekonstrukciójára is pályáznának. Beázások, vakolathullások, az épületszerkezet elöregedéséből származó károk felszámolására volna szükség – sorolta a feladatokat a hitközség elnöke.

Közben a Szeged-Csanádi Egyházmegyével, a Szegedi Szabadtéri Játékokkal és a mórahalmi Szent Erzsébet-gyógyfürdővel közösen turisztikai pályázatot készítenek elő. Ennek elsődleges célja egy idegenforgalmi csomagterv kidolgozása, amelyből többek között szeretnék megoldani a belső villamossági hálózat korszerűsítését, a hangosítást is, továbbá audiográfok beszerzését, amelyek magyar, angol, német és francia nyelven mutatnák be a turistáknak a zsinagógát. A külső kerítést és a hajdani kert helyreállítását is ebből a forrásból valósítanák meg.

A zsinagóga frigyszekrénye, amely Nílusparti sittimfából készült, izsóp növényt ábrázoló pánt díszítéssel. A frigyszekrényben őrzik a tórákat, Mózes öt könyvét.

Lednitzky András hangsúlyozta, hogy a zsinagóga Szeged és az ország egyik kiemelt értéke. Sokan keresik fel, főleg külföldiek és iskolás csoportok, hiszen emlék arról, ami 1781-től a hitközséggel történt Szegeden, emellett olyan művészeti érték, amely akár a világörökség része is lehetne – fogalmazott.

A hitközségi elnök korábban azt közölte: a teljes felújítás a számítások szerint 2-2,2 milliárd forintba kerülne.

A zsinagógát 1900 és 1903 között emelték, Baumhorn Lipót tervei alapján. A szegedi Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája, a magyar szecesszió egyik meghatározó műemléke. A monumentális, 48,5 méter magas épület a mór-szecessziós stíluson kívül bizánci hatást mutat. Az orgona feletti bordás kiképzés a gótikát, a karzattartó oszlopok a román stílust példázzák. A kupolabelső a világot szimbolizálja.

A négy márványoszlop feletti négy héber szó: a tóra, a tanulás és a jótékonyság gyakorlását jelenti, ami a zsidó vallás tanítása szerint az erkölcsi világot meghatározó tényezők. A kupoladob 24 oszlopa a nap 24 óráját, fölötte kék alapon a csipkebokor virágai a hitet jelképezik. A végtelen tér élménye fogalmazódik meg a kupola növényzetét jelző zöldes-barna díszítő sorától egyre sötétedő csillagos, kék üvegburkolatban. Középütt a csillagos ég a Dávid csillaggal, körülötte a nap kivilágítható sugarai koronázzák meg az égboltot. Az üvegkupola és valamennyi ólomüveg ablak Roth Miksa alkotása. A zsinagógában 1340 ülőhely van.

Forrás: Zsinagóga.szeged.hu

Fotó: Szeged.network.hu; Wikipédia; Képtár.oszk.hu; Zsinagóga.szeged.hu

Magyar Kurír

#egyház és állam #egyház-finanszírozás #egyházművészet #keresztény-zsidó párbeszéd #művészet

Kapcsolódó fotógaléria