A lelki nagytakarításként szolgáló böjti időszakot apostolfejedelmek böjtjének is nevezik, mely egyértelműen az ő ünnepükre készít fel, tágabb értelemben viszont a szent apostolok böjtje a 12 apostol ünnepéig tart, melyet az apostolfejedelmek ünnepét követő napon, június 30-án ünnepelnek a görögkatolikusok.
A böjt eredete az apostolok koráig nyúlik vissza, amikor az apostolok a Szentlélek eljövetelére imádsággal és böjtöléssel készültek.
Sokat imádkoztak és böjtöltek, mielőtt az evangélium hirdetésére indultak. Imádság és böjtölés után rendeltek új elöljárókat az apostoli munkára, ahogyan azt az Apostolok cselekedeteiben olvassuk: „Az egyházak élére kézrátétellel elöljárókat rendeltek, és imádkozva és böjtölve az Úr oltalmába ajánlották őket...” (ApCsel 14,23)
Az Anyaszentegyház a kezdeti időktől ugyanígy imával és böjttel készítette fel híveit a főapostolok ünnepére. A bűnbánati időszak böjtje, több imádsága alkalmassá teheti a híveket azokra a kegyelmekre, amelyeket a Szentlélek fog adni az előttük álló időre.
A szent apostolok böjtjének nincsen sajátos liturgikus könyve, mint például nagyböjtben a Triódion, vagy külön vasárnapjai, mint a karácsonyt megelőző böjti időszaknak, vagy sajátos imádságai, mint a Nagyboldogasszony böjtjének. Valószínűleg emiatt a legkevésbé ismert böjti időszak is egyben.
Ebben a böjti időszakban szerdán és pénteken nem fogyasztanak húst és tejes ételeket. Akik szigorúbban böjtölnek, az egész böjti időszakban nem fogyasztanak húst, a vasárnapok kivételével csak száraz ételt vesznek magukhoz, vagy kenyéren és vizen böjtölnek.
Forrás és illusztráció: Hajdúdorogi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
