Megnyílt a 32. Szent István Könyvhét és átadták az idei Stephanus-díjakat

A 2025-ös Stephanus-díjakat Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Szent István Társulat fővédője, valamint Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a Stephanus Alapítvány elnöke adta át a két kitüntetettnek, Mezei Balázs vallásfilozófusnak és Puskás Attila dogmatikaprofesszornak.     

A PPKE Szentkirályi utcai egyetemi épületének Szent II. János Pál pápa termében tartott megnyitón Farkas Olivér, a Szent István Társulat (SZIT) igazgatója „felütésként” a latin mondásra utalt: „Habent sua fata libelli”, vagyis „A könyveknek megvan a maguk sorsa…”, és rögtön ki is egészítette azt a kevésbé ismert folytatással: „…az olvasó képességeitől függően”.

A harminckettedik keresztény könyvhéten huszonhárom kiadó hatezer kiadványával, köztük hatvanegy újdonsággal találkozhatnak az olvasni szerető, érteni vágyó érdeklődők. A Ferenciek terére kitelepült, Budapesten túl Szegedről, Kecskemétről, Pannonhalmáról érkezett katolikus és protestáns, egyházi, szerzetesi és magánkiadókat a társulat alelnöke, Kovács Zoltán vette számba.

Az újonnan megjelent kötetek feléről, mintegy harminc műről Molnár Antal, a SZIT elnöke szólt röviden.  Mint mondta, a választék „gazdag és diverzifikált”: filozófiai és teológiai, történelmi, szépirodalmi, valamint lelkiségi könyvek egyaránt szerepelnek a palettán. A 3. században élt ókeresztény író, Novatianus művei (Az igazság szabálya, A szemérmességről, A zsidó ételekről, A látványosságokról) például először olvashatók magyarul. A hazai vonatkozású középkori dokumentumok közül Molnár Antal kiemelte Antonio Bonfini Mátyás királyról szóló munkáját és a Hess András nevéhez kötődő, A magyarok krónikája (Buda, 1473) című „klasszikust”. Mindkettő az újraindított Szent István Könyvek sorozatban jelent meg. A történelmi kordokumentumok sorába tartozik XXIII. János pápa spirituális emlékirata és a korábbi nagy papi generációt képviselő Bolberitz Pál szeminaristaként írt lelki naplója is.      

A szemezgetést követően Spányi Antal megyéspüspök, a Stephanus Alapítvány elnöke ismertette, hogy idén kik kapták az 1993-ban alapított Stephanus-díjat. Emlékeztetett rá, hogy a kitüntetettek „olyan szerzők, akik magyar nyelven megjelent műveikben, publikációikban az egyetemes, keresztény-európai kultúra értékrendjét közvetítik, mind a teológiai tudományok, mind pedig az irodalmi műfajok terén”. Erdő Péter bíboros az irodalmi kategóriában Mezei Balázsnak, teológiai kategóriában pedig Puskás Attilának adta át az elismerést. Gájer László teológus, tanszékvezető egyetemi tanár Mezei Balázst méltatta. A díjazott elmondta, hogy az Istenről való gondolkodás feladata már gyerekkorától foglalkoztatta, végül Babits Mihálytól a Jónás könyvét idézte: „…mennél csúfabb mélybe hull le szolgád, / annál világosabb előtte orcád.” 

Puskás Attila munkásságát Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök, egyetemi tanár, a Központi Papnevelő Intézet rektora laudálta, kiemelve, hogy a kitüntetett milyen meghatározó módon járult hozzá a teológiaoktatás és a hitre való reflexió műveléséhez. „Isten barátjának” nevezte őt, aki tanárként és íróként egyaránt „sokat tett azért, hogy ki ne üresedjen a Róla szóló beszéd”. Puskás Attila megemlékezett elődjéről, Fila Béla dogmatikaprofesszorról, majd mintegy ars poeticaként Hans Urs von Balthasar svájci teológust idézte: „A teológia nem más, mint Krisztusra mutató ujj.”

Mezei Balázs a könyvhétre időzítette Az újdonság anatómiája – Vallás, fenomenológia, etika című kötetének megjelentetését. A vallásfilozófus ennek kapcsán a következőket írta: „Jelen munka tizenkét, tematikusan összefüggő dolgozatot tartalmaz, amelyeket az elmúlt évtizedek írásaiból válogattam; mindegyiket átdolgoztam, bővítettem és aktualizáltam. A válogatást indokolja a szövegek koncepcionális helye az életműben; átdolgozásukat az tette szükségessé, hogy az elmúlt évek továbbra is intenzív tevékenysége során több gondolatot jobban meg tudtam fogalmazni; végül egyes helyeken újabb összefüggések megértése tette fontossá az újjáformálást. Az ekképpen kialakított gyűjtemény monografikus, amely mutatja felfogásom fontosnak tekinthető tartalmait, elágazásait, kapcsolatait, s mindezek összefüggését. (…) Törekvésem volt és maradt, hogy a vallással foglalkozó diszciplínák egy részét összefogva gondolkodjam a vallásról.”

Ugyancsak most látott napvilágot Puskás Attila Egyedül a szeretet – Metszetek Hans Urs von Balthasar teológiájából című nagymonográfiája. Keletkezéstörténetéről így vallott a szerző: „Tizenhárom évvel ezelőtt jelent meg a Hans Urs von Balthasar teológiai látásmódjába némi bepillantást nyújtó, szeretetteológiájából metszeteket közlő kismonográfiám (Megismertük és hittük a szeretetet). A most kiadásra kerülő kötet lényegesen kibővített új kiadása a korábbinak. Az első kiadás előszavában jeleztem, hogy olyan »alkalmi« írások egybefűzéséről van szó, »melyek sorát olyan újabb önálló metszetekkel lehetne és lenne kívánatos bővíteni, mint filozófia és teológia viszonya, misztika és spiritualitás, történelemteológia, teológiai antropológia, s mindenekelőtt szentháromság-teológia«. A mostani második és bővített kiadás, ha csak részlegesen is, ennek a kívánalomnak akar eleget tenni. (…) A könyv címe felidézi Balthasarnak az Egyedül a szeretet hiteles címmel publikált, egész teológiai szemléletmódját és programját magába sűrítő tanulmányának alapgondolatát. Bízom benne, hogy a Ferenc pápa által meghirdetett és a remény megerősítésére hívó szentévben megjelenő új monográfiám kedvet ébreszt és hasznos szempontokat nyújt Balthasar műveinek olvasásához, s hozzájárul az isteni szeretet táplálta remény megújításához.”

A program zárásaként Erdő Péter bíboros azzal a gondolattal nyitotta meg az idei keresztény könyves seregszemlét, hogy manapság a „ritka értékeknek – amilyen a magyar nyelv is – növekszik a becsülete”. 

Az ünnepélyes eseményen közreműködő Gaudete Vonósnégyes Mozart és Weiner Leó műveit szólaltatta meg. 

(Az Új Ember Kiadványok sorozatban a napokban jelent meg Valaczka András Kamaszkatasztrófa – Túlélési ötletek modern szülőknek című kötete és Lelóczky Gyula Donát OCist önéletrajza, a Minden kegyelem.)

*

A Szent István Társulat szervezésében idén 32. alkalommal megrendezett keresztény könyvmustrán Budapesten, a Ferenciek terén Gájer László egyetemi tanár is dedikálta a legújabb kötetét, és a Kardinális YouTube-csatorna nézőinek is röviden bemutatta az eseményt.

Videó: Kardinális YouTube-csatorna

Fotó: Merényi Zita

Pallós Tamás/Magyar Kurír