Megnyílt a XXIX. Szent István Könyvhét – Átadták az idei Stephanus-díjakat

A megjelenteket Farkas Olivér, a Szent István Társulat (SZIT) igazgatója köszöntötte. „Évente egyszer egy helyen, együtt mutatkoznak be könyvújdonságaikkal a keresztény kiadók” – összegezte a könyvhét jelentőségét.

Kifejtette: a Szent István Könyvhéten 27 kiadó – szerzetesrendeket, protestáns közösségeket, az egyházi sajtót képviselő kiadók, valamint katolikus egyházi és magánkiadók – reprezentálja összesen 7000 kiadványát; köztük 45 újdonságot hoznak el a Ferenciek terére, és találkozót tartanak olvasóikkal.

Rózsa Huba, a Szent István Társulat alelnöke a hét programjairól adott tájékoztatót, melyek kiemelt alkalmai az író-olvasó találkozók.

Sarbak Gábor, a SZIT elnöke bemutatta a könyvhét újdonságainak gazdag válogatását. Kiemelte közülük Szovák Kornél, illetve Jozef Haľko könyvét, akik idén vehették át a Stephanus-díjat.

Szovák Kornél Szent István – Sorsfordítók a magyar történelemben címmel írt, színes fotókkal gazdagon illusztrált könyvében a kor avatott szakértőjeként mutatja be államalapító királyunkat.

Jozef Haľko hiánypótló műve A csehszlovák szakadár katolikus akció – Kommunista kísérlet a katolikus egyház nemzeti egyházzá formálására Csehszlovákiában címmel a szlovák katolikusok életét mutatja be a kommunista egyházüldözés éveiben. Szenvedésük és helytállásuk egyszerre tanúságtétel és tanulság. A szerző hitelesen mutatja be, hogy a keresztény erkölcsi értékrend útjáról letérve bárki akár a legszélsőségesebb eszmék hordozói közé sodródhat.

Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a Stephanus Alapítvány elnöke ismertette a Stephanus-díj történetét. Elmondta:

az 1993-ban alapított elismerést eddig hatvan díjazott vehette át teológiai és irodalmi kategóriákban.

Erdő Péter bíboros, prímás, a Szent István Társulat fővédője és Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök adták át a Stephanus-díjakat.

Szovák Kornélt Solymosi László történész méltatta. Elhangzott: a klasszika-filológus középkortörténész életére meghatározó hatást gyakorolt a Pannonhalmi Bencés Gimnázium világa és az ott megismert levéltári munka, így az érettségit követően 1982-ben egyetemi tanulmányait latin–történelem szakon kezdte meg. Korán bekapcsolódott a tudományos munkába; fő kutatási területe a középkori eszme- és művelődéstörténet, az ókori, illetve középkori magyar történelem írott forrásainak kutatása, feltárása és kiadása.

Szovák Kornél érdeme, hogy ösztönzi a hazai középkorkutatást, és bekapcsolja a középkori latin Európa keleti határvidékének jelentős forrásanyagát a nemzetközi kutatásba.

A Magyar Tudományos Művek Tára 204 publikációját tartja számon. Ezzel párhuzamosan jelentős oktatói tevékenységet mondhat magáénak. 1996 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának (PPKE BTK) oktatója. Iskolateremtő egyéniségét mutatja, hogy tizenkét doktoranduszából kilenc megszerezte az egyetemi doktori fokozatot. A számos díjjal kitüntetett kutató a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja.

Szovák Kornél köszönetet mondott az elismerésért, melynek rangját számára különösen kiemeli, milyen nevek szerepelnek a hatvan díjazott között. Hangsúlyozta: a kitüntetés nemcsak neki szól, hanem a mögötte lévő tudásterület és közösség elismerése is.

Jozef Haľko pozsonyi születésű pap és történész munkásságát Käfer István egyetemi tanár, a PPKE BTK Szlavisztika–Közép-Európa Intézet alapítója méltatta. Röviden képet adott Jozef Haľko munkásságáról, kapcsolódva a Szent István Könyvhétre megjelent említett művéhez.

Kiemelte: Jozef Haľko meghatározó feladatának tekinti a „kommunista hamisítás és rontás tisztázását”, és mindenkor hangsúlyt fektet a történeti hűségre, amit például az eredeti helységnevek szerepeltetése jelez, törekedve ebben az értelemben is a „politikai rontások rendbetételére”, nem enged sem a 19–20. század „otromba elmagyarosításának”, sem a visszaszlovákosításnak. Kiemelkedő műve, a pozsonyi Szent Márton-székesegyházról szóló monográfia bemutatja, miként „törtek be társadalompolitikai folyamatok egyházi körökbe”.

Haľko 2009–2010-ben koordinátorként részt vett abban a bizottságban, mely a Szent Márton-székesegyház régészeti feltárásával foglalkozott. A püspöki sírok feltárásakor egyértelműen azonosítani tudta Pázmány Péter sírját. A magyar főpap kiemelt helyet kapott Jozef Haľko munkásságában. „A dóm monográfusa finoman és határozottan érzékelteti Pázmány Péter jelentőségét a szlovák művelődésben, ugyanakkor nem szakítja ki magyarországiságából” – hangsúlyozta Käfer István.

Käfer István a laudációban kiemelte, az új Pozsonyi Főegyházmegye jól sáfárkodik az örökölt történelmi értékekkel. Így Jozef Haľko munkásságában minduntalan „visszaköszön az esztergomi megbékélő megbocsátó, bocsánatot kérő közös szentmise. Tudatosan építi vissza a szlovákok és mindannyiunk számára Szent István örökségét. Szent István országának nem magyar ajkú polgárai ugyanis egyenrangú hungarusok voltak”.

Jozef Haľko a magyar nyelvet a családban sajátította el. Atyai nagyapja Pozsony első görögkatolikus papja volt. A gimnázium elvégzése után közgazdaságtant tanult szülővárosában, Pozsonyban. Az érettségit követően teológiát szeretett volna tanulni, de erre a korabeli politikai helyzetben nem volt lehetősége Csehszlovákiában. A rendszerváltás után, 1990-ben kezdhette meg teológiai tanulmányait, amit a Szent Kereszt Pápai Egyetemen, Rómában fejezett be. 1994-ben szentelték pappá. 1997-ben a pozsonyi Szent Márton-dóm káplánja lett, és a szlovák fővárosban élő magyar ajkúak lelkipásztora.

Köszönetében a püspök úgy fogalmazott,

papként a híd- és hitépítés a feladata ember és Isten, ember és ember között.

Méltatta a pozsonyi magyar katolikus közösség együttműködő támogatását, mely segítette őt tudományos munkájában.

Ezt követően Erdő Péter bíboros a szeretetbeli és hitbeli megerősödés tapasztalatát kívánta a kiadványokban való lelki-szellemi elmélyülés élményéből minden érdeklődő olvasónak, és megnyitotta a könyvhetet.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Thaler Tamás

Magyar Kurír