Megnyílt a XXXI. Szent István Könyvhét – Átadták a Stephanus-díjakat

A megjelenteket Farkas Olivér, a Szent István Társulat (SZIT) igazgatója köszöntötte. Tájékoztatást adott a Szent István Könyvhétről, amelyre május 13. és 17. között kerül sor a budapesti Ferenciek terén.

Az olvasó huszonkilenc kiadó mintegy hétezer kötetével és hatvanöt újdonságával találkozhat, s több mint harminc alkalommal vehet részt író-olvasó találkozón.

Sarbak Gábor, a SZIT elnöke ismertetőt tartott a könyvhét újdonságairól, melyek sorában hangsúlyos szerepet töltenek be a katolikus, illetve protestáns szerzőktől származó teológiai művek, s helyet kapnak közöttük a pszichológia tárgyú kötetek, illetve a gyerekeknek és fiataloknak szóló kiadványok is.

A Stephanus-díjról Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a Stephanus Alapítvány elnöke, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatója adott tájékoztatást.

Az elismerést a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány közösen alapította, olyan személyek munkásságának elismerésére, akik magyar nyelven megjelent műveikben az egyetemes keresztény európai kultúra értékrendjét közvetítik mind a teológiai tudományok, mind pedig az irodalmi műfajok területén. A díjat az 1993-tól évente megrendezett Szent István Könyvhét ünnepi megnyitóján adják át; napjainkig hatvannégy személy nyerte el.

A Stephanus-díjat Erdő Péter bíboros, prímás, a SZIT fővédője és Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a Stephanus Alapítvány elnöke adta át.

Teológiai kategóriában Barsi Balázs OFM, irodalmi kategóriában Lackfi János költő az idei díjazott.

Barsi Balázst Tulassay Tivadar orvos, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja méltatta.

Laudációja átfogó képet adott a ferences hitszónok „európai dimenziójú” munkálkodásáról, melynek „maradandó alkotásait nemzedékek viszik tovább”. A méltatás egy olyan ember személyes vallomása volt, aki Barsi Balázs elmélkedéseivel kezdi és fejezi be napjait.

Tulassay Tivadar egy „sokrétű és összetett” személyiségről adott képet, és segített megérteni, milyen is az a kereszténység, amelyet Barsi Balázs minden gondolatával közvetít:

farkasokkal teli világunkban”, a „kiábrándultság, reményvesztettség, lelki szegénység igen mély kútjában” az egyetlen hősiesség, az egyedüli lehetséges út báránynak lenni.

Barsi Balázs OFM a díjhoz kapcsolódóan a köszönet szóról elmélkedett, visszaadva jelentőségét, súlyát. Ádám első szava, amikor Isten belé lehetelte a lelkét, a köszönet volt. Mit köszönt? A létét? Sokkal inkább az adományozót magát köszöntötte, a vele való létkapcsolatért mondott köszönetet.

Az ember szavai beteljesedésre várnak, a köszönet szó talán az összes többinél is jobban”

– utalt XVI. Benedek pápa egy gondolatára.

Sok ezer „köszönöm” vár végső beteljesedésre. A szó mélyén szunnyadó vulkán vár kitörésre, s az a mélyben lévő valóság, amit burokként vesz körbe a köszönöm szó, nem más, mint a szeretet.

Barsi Balázs Pilinszky János Mielőtt című versét idézte: „Akkor azt mondjuk: szeretlek. / Azt mondjuk: nagyon szeretlek.”

Sajgó Szabolcs SJ, a Párbeszéd Háza igazgatója Lackfi Jánost méltatta, a rendkívül termékeny alkotót, akinek nyolcvan könyve, negyvenkét műfordítása, tíz drámája és számtalan publikációja jelent meg a legkülönfélébb témákban és műfajokban. Művei tizenöt nyelvre lefordítva fejtik ki hatásukat az irodalomra és más művészeti ágakra. Ország- és Kárpát-medence-járó körútjain mintegy százhúszezer felnőttel és nyolcvanezer fiatallal találkozott, beszélgetett az irodalomról.

Lackfi János „társteremtő”, komolyan veszi, amire minden ember hivatott. Megéli Isten termékenyítő jelenlétének csodáit, műveiből erőt, reményt, inspirációt meríthetünk

– mondta a költőtárs.

Lackfi János az elismerést megköszönve felidézte: egyetemistaként Lator Lászlótól sajátította el azt a verseszményt, amelyet újholdasnak szokás nevezni, s amely szerint egy erős költői szöveg „felfelé nyitott”, és rejtjelezetten beszél a transzcendensről. Hozzátette: felnőtt megtérőként ezzel a „szégyenlősséggel” beszélt a hitéről. Hét éve azonban Isten „új megtérést adott” neki, és elkezdett „egészen szemérmetlenül beszélni” az istenszeretetéről.

Lackfi János megindítónak nevezte, ha a „senkire rá nem szoruló Isten” használni tudja az ő „izgágaságát” arra, hogy az „ő döbbenetes páratlanságát” közölje.

A méltatásokat követően Erdő Péter bíboros, prímás, a SZIT fővédője megnyitotta a keresztény szellemiségű könyvkiadók legnagyobb magyarországi seregszemléjét.

Megemlékezett arról, hogy a megnyitó egybeesik a Fatimai Szűzanya emléknapjával, és arról, hogy 2003-ban az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyét, 2006-ban, a nemzet lelki megújulásért hirdetett imaévben pedig Magyarországot és az egész magyar népet a Szűzanya pártfogásába ajánlották.

2003-ban Erdő Péter találkozott a fatimai látnokok akkori egyetlen, még élő tagjával, aki azt üzente a magyar papoknak: legyenek szentek.

Erdő Péter azt kívánta a könyvhét látogatóinak, hogy a kiadványokat olvasva mélyüljenek el és erősödjenek meg a hitükben.

A megnyitón Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színművész Barsi Balázs Breviáriumából és Lackfi János Miért engedi Isten? című kötetéből olvasott fel részleteket.

A díjátadón részt vett Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.

Az eseményen közreműködött a Gaudete vonósnégyes.

Fotó: Lambert Attila

Videó: Kardinális

Trauttwein Éva/Magyar Kurír