A megnyitón jelen volt Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora; Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára és Németh Gábor, az MKPK irodaigazgatója.
Farkas Olivér, a Szent István Társulat (SZIT) igazgatója köszöntőjében kiemelte: az idei könyvhét rendkívüli, hiszen ezúttal a budapesti Szent István téren várják a vásárlókat – naponta 10 és 21 óra között, egészen szeptember 12-ig –, a NEK programjai közé illeszkedve. Az itt megvásárolható könyvek többek között azt is megmutatják, mily gazdag és szép az Eucharisztia irodalma.
Ezt követően Sarbak Gábor, a SZIT elnöke mutatott be néhányat a könyvhétre megjelent újdonságok közül, többek között Keresztes Szilárd Az én Bibliám, Vető Miklós Isten és ember, valamint Erdő Péter bíboros, prímás Beszélgetések a hitvallásról és a tízparancsolatról című kötetét.
A Stephanus-díjakat Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a Stephanus Alapítvány elnöke adta át. Mint elmondta, ezt a díjat az egyetemes keresztény európai kultúra képviselői kaphatják meg. A teológiai díjat Keresztes Szilárd görögkatolikus püspök, míg az irodalmi díjat Vető Miklós filozófus poszthumusz kapta meg.
„Vető Miklós katolikus filozófusnak vallotta magát” – kezdte laudációját Mezei Balázs, a PPKE professzora. Vető Miklós ismerte kora katolikus filozófiájának irányzatait, de gondolkodásában egyiket sem követte. Kiindulópontja nem az első vagy a második skolasztika vagy a philosophia perennis valamely koncepciója volt. Nézeteit elsősorban a kora újkori misztikára és a klasszikus német filozófiára építette. Immanuel Kant és Friedrich Wilhelm Joseph Schelling nézetrendszere különösen közel állt hozzá, előbbi a maga kreatív racionalizmusával, míg utóbbi teozófikus misztikájával. „Vető Miklós mint katolikus filozófus egyszerre volt mélyen misztikus, racionálisan filozofikus, metafizikailag elkötelezett és spirituálisan intenzív imaéletű. Elhívásától, 1954-től napi áldozó volt” – emelte ki Mezei Balázs.
Vető Miklós 1936-ban született zsidó családban. 1941-ben megkeresztelkedett. 1956-ban alapító tagja volt a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének, e tevékenysége miatt el kellett hagynia az országot. Filozófiai tanulmányait a Sorbonne-on és Oxfordban végezte. Tanított többek között az Egyesült Államokban, Elefántcsontparton és Franciaországban. Ezenkívül előadó körutakra is járt, egyebek mellett Brazíliában, Chilében, Japánban és Ausztráliában. A PPKE díszdoktora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja volt. Vető Miklós 2020-ban hunyt el.
Keresztes Szilárd püspök laudációját Ternyák Csaba egri érsek mondta el. Mint kiemelte, Keresztes Szilárdot személyes barátjának tartja. Egy püspök szolgálatának mindig van teológiai és lelkipásztori jellege. Keresztes Szilárd tanításának, előadásainak a hatása túlmutat az egyházmegyéjén, hiszen könyvei révén mindenki gazdagodhat általa.
A ma is aktív életet élő püspök 1932-ben született, teológiai tanulmányait a nyíregyházi Görögkatolikus Papnevelő Intézetben kezdte, majd a budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémián folytatta. 1958-ban doktorátust szerzett. 1966-tól 1969-ig a római Pápai Magyar Intézet növendéke volt, ahol a Pápai Keleti Intézetben a Keleti Egyházi Tudományok Fakultásán licenciát szerzett. Szent VI. Pál pápa 1975-ben kunáviai címzetes püspökké és a Hajdúdorogi Egyházmegye segédpüspökévé nevezte ki. 1988-ban kinevezték hajdúdorogi megyéspüspökké. Nyugállományba 2008-ban vonult.
A rendezvény végén – melyen a Gaudete Vonósnégyes játszott – Spányi Antal püspök hivatalosan is megnyitotta a Szent István Könyvhetet.
Szerző: Baranyai Béla
Fotó: Fábián Attila
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria