Megszabadító igazságszolgáltatás címmel konferenciát rendeztek a Pázmányon

„Az állam büntető hatalma arra szolgál, hogy az egyén biztonságát védje. Egyrészt azáltal, hogy a támadást vagy sértést megtorolva, a sértőt a saját állásfoglalása megváltoztatására indítsa, másrészt azáltal, hogy a büntetéssel fenyegetés másokat a hasonló sértésektől visszatartson, végül azáltal is, hogy azokat a helyzeteket, amelyekben valaki élete és emberi méltósága fenyegethető, megszüntesse, minimumra csökkentse” (Zlinszky János alkotmánybíró párhuzamos véleménye, 23/1990. (X. 31.) AB határozat).

Az idézetben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának (PPKE JÁK) alapító dékánja a büntetés céljának többes tulajdonságát fejti ki. A szakirodalom megkülönböztet megtorló (represszív), megelőző (preventív) és helyreállító (resztoratív) igazságszolgáltatást. Az állam akkor jár el helyesen, ha a bűncselekmény elbírálása során mindhárom eszköz és szempont érvényesülni tud.

Az igazságszolgáltatás alternatívaként a büntetőjogban, de más jogterületeken is alkalmazta azokat a diverziós eszközöket, amelyek lehetőséget nyújtottak az elkövetők vonatkozásában nemcsak a bűncselekmény megtorlására, de annak káros következményeinek jóvátételére; illetve a speciális és generális prevencióra is.

János evangéliumában leírja a házasságtörésen ért asszony esetét, akit Jézus elé vezetnek, hogy ő törvénykezzen felette, és kimondja a mózesi törvény szerinti szankciót. Jézus az evangélium szerint egy más megoldást, elterelést választ (Jn 8,11), nem szab ki büntetést; az asszony esélyt kap a változtatásra.

A lehetőségben benne rejlik az alkalom a beismerésre, megbánásra, megbocsátásra, mely magával vonja a jóvátételt és az életmód-változtatást.

A  Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara (PPKE BTK) által megrendezett konferencia célja az igazságszolgáltatás azon arcának felvázolása volt, amely a hagyományos és általánosan ismert peres és bírósági eljárásoktól eltérő módon határozza meg az igazság keresését, annak érvényre juttatását.

A konferencia lehetőséget nyújtott arra, hogy a résztvevők szélesítsék látásmódjukat és felismerjék azokat a jogrendszerben rejlő lehetőségeket, melyek nyomán az igazságszolgáltatás teljesebb tud lenni, jobban el tudja érni célját; és nem utolsósorban a bűncselekmény áldozatai (sértettek) teljes értékű részesei lehetnek az egyes eljárásoknak, jogaikat és érdekeiket hathatósabban tudják megjeleníteni.

Az igazságszolgáltatásnak nem lehet kizárólagos célja pusztán a bűnös (bűnelkövető) megbüntetése – erkölcsileg is helyesebb, ha az elkövető megjobbítása és a sérelem helyreállítása kerül első helyre, vagy legalábbis nem marad el. Nem véletlen, hogy a konferencia mottója a Zsoltárok könyvéből vett idézet, amely szerint

Igazságos az Úr, elvágta a bűnösök kötelét” (Zsolt 129,4).

A megszabadító igazságszolgáltatás alatt a bűnelkövetői életformától való megszabadulást értjük, amelynek feltételei vannak, és az igazságszolgáltatás valamennyi szereplőjének bevonását feltételezi, továbbá a társadalom felelősségét és cselekvését is igényli. Az úgynevezett „alternatív vitarendezési módok” alkalmazhatóságának érdekében – mivel pontos és az eredményesség szempontjából lényeges feltételeknek meg kell valósulniuk – a jogalkotó megalkotta a közvetítői eljárások feltételeit.

A konferencia előadásai ezeknek a feltételeknek, jogelveknek és nem utolsósorban metajurisztikai szempontból lényeges teológiai megfontolásoknak az áttekintését célozták meg.

A konferenciát Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora nyitotta meg.

Elsőként Csák Zsolt egyetemi tanár, a Kúria Büntető Kollégiumának vezetője tartott előadást A resztoratív igazságszolgáltatás és a konszenzuális eljárások viszonya címmel.

A Kánonjogi Posztgraduális Intézet tanára, Artner Péter egyetemi docens az Őszinte bűnbánat és tevékeny megbánás címmel, Lovas Zsuzsanna klinikai szakpszichológus pedig a Mediáció módszertana címmel fejtette ki gondolatait.

A konferencia témáját Villám Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mediátor – alternatív vitarendezés szakirányú továbbképzés szakfelelőse mutatta be.

A konferenciával a szervezőknek kifejezett célja volt, hogy ez az alkalom egy folyamat kezdete lehessen, amely által szélesebb körben megismerhetővé válhatnak azok a szakterületek (családügyi, egészségügyi, fogyasztóvédelmi, gazdasági, pénzügyi, munkaügyi, büntetőügyi, szabálysértési), jogágak, amelyek keretében alkalmazható a közvetítői eljárás mint a vitarendezés alternatív formája.

Fontosnak tartják továbbá, hogy megszilárdulhasson és megfelelő elfogadottsággal rendelkezzen a mediátori hivatásrend hazánkban; a társadalom szélesebb köreiben ismert és jól alkalmazható alternatívaként jelenhessen meg a közvetítői eljárás az emberi konfliktusok, viták, sérelmek, érdekellentétek orvoslása érdekében. A mediáció igen gazdag módszertani elemei, valamint jogszabályi beágyazódása egy központi célt szolgál,

hogy megnyissa az utat a lelki kiengesztelődés lehetőségének, amely által a részes felek és a bizalomvesztést elszenvedő közösség a megbékélés állapotára juthassanak.

Forrás és fotó: PPKE BTK

Magyar Kurír