A főpásztor homíliájában elmondta: A felújított, más világítással ellátott templomban látjuk a minőségi különbséget. Így talán jobban megértjük, milyen szerepe van az ember életében a fénynek, a látásnak – utalt a vasárnapi evangéliumra, a vak Bartimeus történetére a főpásztor. A látás képessé tesz arra, hogy meglássuk a világban a jót és a szépet. Jézus Krisztus nyilvános működése során sokszor használta az „Én vagyok a világ világossága” képet, amellyel az élet értelmét, gazdagságát hirdette.
A szentmise az egyházközség képviselő-testületének eskütételével fejeződött be.
Az épület alapkövét 1938. április 3-án helyezték el, majd a kész templomot – a közben beépített három haranggal együtt – 1938. október 16-án Lindenberger János prépost-plébános Szent István tiszteletére szentelte fel. A pasztorációs munkát 1942-től 1950-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig a ferencesek végezték. Ettől kezdve a plébániát egyházmegyés papok vezetik. A templomot 1988-ban renoválták. Az új liturgikus tér kialakítására 1980-ban, Virág János plébános idején került sor. A templom hátsó falát Márton Lajos neves festőművész festménye díszíti.
Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria