Megújult a hajósi kegytemplom főoltára

Történelmi dokumentációkból, a kalocsai Érseki Levéltár anyagából ismert, hogy Hajóson az 1700-as évek első felében megerősödött a Mária-tisztelet. Ennek tárgyi emléke az 1726-ban Anna Maria Hall által a Dietelhofenből (ma Németország) hozott kegyszobor, mely eredetileg a zwiefalteni kolostorhoz köthető. A Hajósra települők ősei zömében a zwiefalteni kolostor birtokain található falvakból származtak. Anna Maria Hall – csak úgy – elhozta magával a késő középkori szobrot unokaöccse, a káplán segítségével. Emiatt is köszönet illeti meg Csáky Imre és Patasich Gábor érsekeket, hogy sokat tettek a szobor ittmaradása ügyében. 1749–50-ben kivizsgálások történtek az érsekség részéről a szobornál történt imameghallgatások és csodák ügyében. 1753-ban a korábbi kalocsai érsek, Csáky Miklós prímás is megszólalt. Két levélben írta le gyógyulásai történetét, amit a Szűzanya közbenjárásának tulajdonított.

Utóda, Klobusitczky Ferenc érsek jelentősen átépíttette rokokó stílusban a templom Patasich Gábor által alapított főoltárát, amikor 1752-ben szószéket és főoltárt rendelt Pozsonyból a kalocsai főszékesegyház számára. 1752. október 12-én személyesen helyezte el a főoltáron Szűz Mária szobrát a kis Jézussal.

Kollonich László kalocsai érsek kérésére 1794-ben VI. Pius pápa kegytemplomi rangra emelte a hajósi templomot és két teljes búcsúkiváltságot engedélyezett a templom számára.

A történeti megemlékezést megszakítva elmondható, hogy a főoltár a Trianon utáni csonka Kalocsai Főegyházmegye legrégebbi főoltára. Egyes elemeiben kétségkívüli megegyezést mutat az 1730-as években szintén Patasich Gábor érsek által szentelt szabadkai ferences templom főoltárával (a templomot az 1900-as évek elején lebontották és újat építettek a helyén).

A főoltár ma eredeti megjelenésében látható Pfeiffer Tibor és fia, István restaurátor munkája nyomán. Pfeiffer Tibor állította helyre a fajszi, a jánoshalmi és két éve a kiskunhalas-alsóvárosi templomokat is. Eltávolítottak két-három zománcfesték réteget, így előtűnt a körülbelül 80 százalékban ép mész-kazein alapú első, fekete színvilágú színezés. A restaurált oltár nem átfestés, hanem a tisztítás utáni retusálás eredménye, az aranyozások tisztítása és esztétikai kiegészítése. A fehér erezet is hűen követi az eredeti vonalvezetést. Így az alapfelület színének helyreállításával egységbe kerültek és értelmet kaptak az aranyozott rokokó díszek is.

A 20. század elején eltávolított és megsemmisített eredeti Szent Imre-oromkép helyére fotók alapján új képet festett Korhecz Papp Zsuzsanna, a szabadkai múzeum restaurátora.

Az elvégzett munkát tekintve köszönet illeti meg a helyi német önkormányzatot, hogy vállalták a restaurálás költségeinek alapját képező pályázat benyújtását, amelyet jelentős összeggel egészített ki az egyházközség.

A belsőleg megújult hajósi kegytemplom várja a Szűz Máriát tisztelő zarándok híveket.

Forrás  és fotó: Vincze Attila hajósi plébános

Magyar Kurír