Megújult a Mátyás-templom orgonája – KÉPGALÉRIÁVAL

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Budapest legjobb templomi akusztikai terében ismét megszólal a „király orgonája”, amelyet 2009 és 2015 között a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra újított fel Végh Antal orgonaépítő mester vezetésével. Ötven szakember dolgozott rajta hat éven át, összesen 44 ezer munkaórában. A terveket Hock Bertalan, a templom orgonaművésze készítette; az 1893-ban készült orgonaszekrényt Erdei Barna restaurálta. 2013 októberére befejeződött az épület műemléki rekonstrukciója, a felújított orgona összeállítása ezt követően kezdődhetett meg, a finomhangolásokat idén januárra végezték el. A 210 milliós beruházást a magyar állam finanszírozta.


Hock Bertalan orgonaművész mutatta be a sajtó képviselőinek a megújult hangszert. Elmondta, hogy az orgona szekrénye már 1893-ban elkészült Schulek Frigyes tervei alapján, azonban a benne elhelyezett hangszer nem felelt meg a templom egyházzenei igényeinek. 1909-ben készült el Rieger Ottó budapesti gyárában a „királyi orgona” abból az 50 000 koronából, amelyet Ferenc József adományozott koronázásának negyvenedik évfordulója alkalmából. A hangszert azóta többször átépítették. Az 1931-es felújítást követően a második világháború alatt súlyosan megsérült, 1947-ben megjavították. Teljes felújításra azonban ekkor nem került sor, ez csak 1983–84-ben vált lehetővé a csehországi Rieger-Kloss orgonagyárban.

2009-ben az akkor éppen százéves orgonát ismét lebontották, és a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra műhelyébe szállították. Belső elrendezését megváltoztatták, ezzel lényegesen javult a sípsorok kihangzása, és felerészben láthatóvá vált a templom nyugati rózsaablaka is. A felújítás után újra felépített hangszert 2014. november 16-án Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg ünnepélyes keretek között.


A kóruskarzat nagy orgonája mellett épült egy karorgona is a sekrestye feletti karzaton, ahová Schulek Frigyes is tervezett orgonát, amely végül nem valósult meg. Így most két orgona van a templomban, amelyek egy egységet alkotnak. Ha a két orgona együtt szólal meg, szinte sztereó hangzásban veszi körül a zene a közönséget – mondta el Hock Bertalan. Egyszerre négy orgonista is megszólaltathatja a hangszereket, mert négy játszóasztal tartozik hozzájuk. A kóruskarzaton áll az ötmanuálos játszóasztal, a pulpitus előtt pedig egy másik, egymanuálos. Elkészült továbbá a mozgatható játszóasztal, amely lent, a templomtérben tetszőlegesen elhelyezhető – ennek az elrendezésnek nagy előnye, hogy az orgonista ugyanazt hallja, mint a közönség. A karorgona saját kétmanuálos, mechanikus játszóasztallal rendelkezik.


A 111 regiszter összesen 7771 sípot és 18 csőharangot foglal magában. Az orgonaművész segített elképzelni a 111 regisztert: olyan, mintha egy 111 tagú zenekar játszana. Elmondta továbbá, hogy a legnagyobb síp 10,6 méter hosszú. Hozzátette, hogy ilyen hosszú síp nem fér el a rendelkezésre álló térben, ezért a hosszabb sípok fel vannak tekerve, mint egy kürt. A legnagyobb sípokba egy kisgyerek beleférne; míg a legkisebb sípok 8 milliméteresek.


Az orgona ünnepélyes bemutatására január 25-én, vasárnap, a délelőtt 10 órás szentmisén kerül sor. Louis Vierne kétorgonás Missa solennelléje hangzik el. A koncerten Hock Bertalan és Rudolf Krisztina orgonál, Tardy László vezényel, a Mátyás-templom énekkara énekel.


Szintén vasárnap este 19.30-kor Hock Bertalan és tanítványai adnak hangversenyt a templomban: Liszt, Bach, Escaich, Soler és Prokofjev műveit játsszák.

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír
(tzs)