Megújult a Szent Bertalan-templom és a plébánia Hegyeshalomban

A nagyszámú hívő részvételével megtartott szentmise elején Butsy Lajos hegyeshalmi plébános köszöntötte koncelebráló paptestvéreket, a vendégeket és a helyi közösséget, majd felkérésére Reisner Ferenc püspöki helynök elvégezte a vízszentelést, a templom megáldását, valamint az új szembemiséző oltár megáldását és incenzálását.

Szentbeszédének elején Reisner Ferenc kiemelte, hogy karácsony küszöbén a hegyeshalmi közösség különleges adventet él át. Az ószövetségi olvasmányra utalva hangsúlyozta, Isten mindenképp közöttünk akar lenni, ám nem mindegy, hogyan készítjük lelkünket az érkezésére.

A béke fejedelme jön el hozzánk, sajátos és megismételhetetlen ünnepet teremtve

– emelte ki a szónok, majd figyelmeztetett: az áldás nem csupán az átimádkozott falakra, hanem ránk is vonatkozik, s arra ösztönöz, hogy Isten kezébe helyezzük bűneinket, hibáinkat. Engedjük, hogy karácsony ünnepén szívünkbe-lelkünkbe költözzék a Megváltó! Így tudunk csak igazán ünnepelni, reményt és békét sugárzó emberekként tanúságot tenni a világnak – zárta gondolatait Reisner Ferenc.

A szentáldozás után Butsy Lajos atya köszönetet mondott Reisner Ferencnek, a liturgia zenéjében közreműködő Hegyeshalmi Erkel Ferenc vegyeskarnak, a jelen lévő Szőke László polgármesternek, a felújítás finanszírozóinak és kivitelezőinek, továbbá minden önzetlen segítőnek, köztük egy kiemelkedő támogatást adományozó családnak, akiknek önzetlenségét Veres András győri megyéspüspök oklevéllel jutalmazta.

Széles Sándor Győr-Moson-Sopron megyei főispán a pályázati kiíró nevében személyes hangú köszönetet mondott a helyi közösségnek azért, hogy tettrekészségével a jelen kihívásai között is építi az évezredes keresztény hagyományt. A főispán a 27. zsoltár felidézésével kívánt áldott ünnepeket.

A szentmise végén a papság, az asszisztencia és a hívek átvonultak a közeli plébániára, ahol Reisner Ferenc megáldotta az épületet és a helyiségeket, majd a jelenlévőket kötetlen hangulatú agapéra invitálták a plébániai tanácsadó testület tagjai.

*

A hegyeshalmi katolikus templom először 1217-ben szerepel történeti dokumentumokban, ez egyúttal a település első említése is. Az Árpád-kori eredetű Mária-templom arculata a történelem és a hitélet változásai miatt több alkalommal is átalakult. A kezdeti román kori főhajót először a 14. században bővítették, majd a 18. század során torony épült az Árpád-kori szentélyre, valamint a misézési irány nyugat felé fordításával új szentélyt, barokk oltárépítményt, szószéket és titulust (Szent Bertalan apostol) kapott a templom. 1978–79-ben alapos régészeti kutatások után visszaállították a gótikus szentélyt, majd 2011-ben új harangokkal gazdagodott a templom, valamint felújították a külső homlokzatot és tetőzetet. 2017-ben, a templom első említésének 800. évfordulóján a barokk oltár és szószék pályázati forrásból történt restaurálásának örülhetett a helyi közösség.

A falvizesedés évtizedek óta húzódó problémáját 2022-ben a pályázati projekt keretében megvalósított külső-belső víztelenítés és falrendezés kívánta orvosolni. Az átalakítás lehetőséget adott a templombelső újabb rendezésére: a barokk szentély újra használatba került, új szembemiséző oltár és felolvasó állvány készült, illetve elvégezték a műemlék padozat korhű felújítását is. A munkákhoz a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. tizenöt millió, Hegyeshalom Nagyközség Önkormányzata hárommillió, egy bőkezű helyi család pedig húszmillió forinttal járult hozzá.

A jelenlegi plébániaépület a régi, barokk elrendezésű plébánia funkcióvesztésével új helyszínen épült meg az 1990-es években. Az akkori szűkös anyagi lehetőségek miatt nem valósulhatott meg a háromszintes épület összes tervezett funkciója, így 2022-ben pályázati forrásból átfogó felújítás zajlott. A plébánia fűtésrendszere teljesen megújult;az épület külső szigeteléssel és napelemrendszerrel gazdagodott, emellett az alsó szint közösségi terei, vizesblokkja és a középső lakószint helyiségei újultak meg, valamint a legfelső, még az építés során félbehagyott manzárdszintet is sikerült befejezni. A munkálatok eredményeként a plébániaépület ezentúl teljesebb színtere tud lenni a helyi egyházközség hitéleti és kulturális tevékenységének. A Magyar Falu Program több mint 23 millió forinttal támogatta a munkálatokat, melyet az egyházközség mintegy hétmillió forinttal egészített ki.

Mind a templom, mind a plébánia felújítását jelentős mértékben támogatták a hívek, legyen szó pénzbeli és tárgyi adományozásról vagy sok-sok órányi önzetlenül felajánlott aktív tevékenységről – könytárrendezéstől jótékonysági koncerten át egészen a takarításig.

Szöveg: Paksa Balázs

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Kincses Szabolcs, Jenőffy Gábor, Paksáné Karcub Ágnes Éva

Magyar Kurír