Megújult a több mint száz éves miskolc-vasgyári templom

A miskolc-vasgyári római katolikus templom Szvetlik Mátyás és Murányi Lajos tervei alapján 1905 és 1908 között neoromán-neogót stílusban, a hívek adakozásából, a Diósgyőri Vas- és Acélgyár, illetve egy segélyalap támogatásával épült fel.

Alpár Ignác, a kor neves építésze szakértői véleményében igen magas színvonalúnak minősítette az impozáns méretű templom építészeti értékeit, ugyanakkor aggályait fejezte ki a műkő elemek alkalmazását illetően. A szakvéleménynek ez a megállapítása az idők során sajnos beigazolódott, a 106 éves épület jelenlegi műszaki problémái nagyrészt a műkő technológiai alkalmazásából adódnak.

A templom 1944. szeptember 13-án, a kohászatot és a diósgyőri gépgyárat célzó bombatámadás következtében súlyosan megsérült. 1987-ig a társadalmi-politikai körülmények miatt csak kismértékű felújításra, egyes berendezések javítására, cseréjére volt lehetőség.

A városrész életében kezdettől meghatározó szerepet betöltő plébánia az ’50-es évektől elnéptelenedett, diósgyőri filiaként működött.

1999-ben a Szent Ferenc Kistestvérei Szerzetesközösség vezetésével ismét önálló plébánia keretében indult itt újra a hitélet. 2001-ben adományokból, valamint egyházi és állami támogatással kezdődhettek meg a felújítási munkák. Akkor Kobold Tamás miskolci polgármester segítségével a világháborús bombázás során megsérült kapuzat helyreállítása valósult meg. 2008-ban – hosszú csend után – a harangok is újra megszólalhattak.

2013-ban az épület – az oldalhomlokzatának felső párkányáról lehulló műkődarabok miatt – életveszélyessé vált. Felújítására az egyházközség eredményesen pályázott, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának egyházi épített örökség védelmére kiírt pályázatán (EGYH-EOR-14) 10 millió forint állami támogatásban részesült.

A támogatásból és azonos nagyságrendű önerőből került sor a keleti homlokzat felújítására. Ezután az Egri Főegyházmegye 20 millió forintos támogatása tette lehetővé a szintén rossz állapotú nyugati homlokzat hasonló mértékű felújítását.

A legfontosabb feladat az évtizedek alatt megrongálódott, letört, repedezett műkő elemek visszabontása, majd a műemléki munkákra kifejlesztett anyagokkal való újrabetonozása, a felületek simítása volt.

A műkő elemek kijavítása után a későbbi meghibásodások és elmozdulások megakadályozása érdekében az oromfalak teljes párkányfelületén és a támpilléreken bádogfedés készült. Ugyancsak elkészült a teljes műkő lábazat felületi felújítása.

Fotó: Egri Főegyházmegye honlapja

Magyar Kurír