Melyek a legrégebbi orgonák hazánkban?

A Bűnbánó Szent Mária Magdolnáról nevezett román kori prépostsági templom orgonáját Padányi Biró Márton felsőörsi prépost, későbbi veszprémi püspök 1745-ben építtette kőszegi vagy soproni mesterekkel. A felsőörsi műemlék orgona idén 275 éves – derül ki a Veszprémi Főegyházmegye honlapján olvasható interjúból.

Maróti Gábor elmondta: a magyarországi orgonaállomány orgonaemlékei közül ez a harmadik legrégibb olyan hangszer, amely minden műszaki alkotótényezőjével együtt eredeti építési állapotában (jelentős átépítés vagy rekonstrukció nélkül), bontatlanul egyben van.

A legrégebbi magyarországi orgonát 1633-ban építették: a soproni Szent György-templomban található; a következő sorrendben a felsőörsi hangszer analóg példánya: a jelenleg restaurálás alatt álló 1730 előtt épült szobaorgona, amely a győri Püspökvár Dóczy-kápolnájában található (a felújítást dokumentáló cikk honlapunkon olvasható).

Az időrendben harmadik orgona, amely a Veszprémi Főegyházmegye legrégibb és legértékesebb historikus orgonája: az 1745-ben épült felsőörsi műemlék orgona.

„Néhány évtizedre volt csupán jellemző, hogy ilyen hangszereket építettek. (...) a vezérlési specialitás mellett azért is egyedülálló hazánkban, mert ez az egyetlen jelenleg ismert eredetileg is tört oktávos orgona, amely egyrészt megszólaltatható [a hangszerrel készült 2018-as lemezfelvételről készült kisfilm megnézhető itt], másrészt közben nem építették át, és nem rekonstruált állapotban van, hanem eredeti építési megoldásában” – ismertette a muzikológus.

„Munkatársaimmal ezeken a koncerteken és a lemezfelvétellel azt próbáljuk modellezni, hogy ezen a műemlék orgonán nagyjából milyen stílustani, formatani és műfajelméleti kategóriák által meghatározott irodalom szólalhatott meg a hangszer első fénykorában, Padányi Biró Márton felsőörsi prépost szolgálata idején” – mondta a felsőörsi templomban augusztus 8-án tartott hangverseny kapcsán Maróti Gábor.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír