Mentsük meg magyar templomainkat! – Közösségi összefogással jöhet létre világszintű adatbázis

„A »Mentsük meg a templomainkat« projekt célja, hogy összegyűjtse és megőrizze egy helyen a virtuális térben, és megjelenítse egy online térképen a világszerte épült magyar, elsősorban, de nem kizárólagosan katolikus templomokat, amelyek a történelmi, kulturális és egyházi örökség részét képezik és a magyar (katolikus) emigráció egyik fontos hitközvetítő, valamint közösségépítő és megtartó erejét jelentik.

E templomok fizikai megmentése pedig hozzájárul a diaszpóraközösségek életének és összetartásának, történelmi emlékezetének, az anyaországhoz kötődő kapcsolatának és jövőjének megerősítéséhez. Ezért igyekszünk segítő kezet nyújtani a templomuk elvesztésével fenyegetett közösségeknek a weboldalon található SOS csomagunkkal, amelyben hasznos információkat találhatnak a szükséges lépések megtételéhez kétségbeesett helyzetükben” – olvasható a kétnyelvű (angol és magyar) weboldalon, amelynek létrehozói szerényen névtelenségbe burkolóznak.

A honlap jelentette virtuális tér egyben emléket kíván állítani a már bezárt, lerombolt vagy más vallási közösségek kezelésébe adott korábbi magyar templomoknak és közösségeiknek azáltal, hogy közzéteszi a róluk rendelkezésre álló, fennmaradt információkat, fotókat, videókat, amelyeket bárki feltölthet a honlapon található (a Templomok címszó alatt a Csatlakozzon kifejezésre kattintva megnyíló) dokumentumba. Ha birtokukban van tehát információ, fotó vagy videó a világ bármely részén épült magyar templomokról, az űrlapot kitöltve gazdagíthatják vele közös emlékezetünket. A digitális adatbázist elsődlegesen az adott templomi közösségek, a diaszpórával foglalkozó kutatók és szakemberek bevonásával kívánják minél teljesebbé tenni a weboldal létrehozói.

A „Mentsük meg a templomainkat” kezdeményezést támogatásáról biztosította Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Ajánlásában így fogalmaz:

„Örömmel értesültem a »Mentsük meg a templomainkat« kezdeményezés elindításáról. Az elmúlt két évszázadban nagyobb arányban és különböző hullámokban kivándorolt magyar honfitársaink által épített templomok, istentiszteleti helyek meghatározó szerepet töltöttek be a diaszpóraközösségek életében, nemcsak vallási, hanem kulturális és szociális szempontból is. A közösségépítő és -megtartó szerepüknek köszönhetően világszerte találkozhatunk ezekben a magyar egyházi, történelmi, kulturális örökség részét is képező épületekben működő, továbbélő diaszpóracsoportokkal.

Fontosnak találom, hogy a világ különböző pontjain a történelem során épült magyar jellegű templomokat, istentiszteleti helyeket digitális formában is megőrizzük és egy online archívumban elérhetővé, kutathatóvá tegyük. Ehhez az összefogást, közösségi erőfeszítést igénylő áldozatos munkához buzdítom az Egyház tagjait, a világi intézményeket, a világszerte élő magyarokat és mindazokat, akik információval, fotókkal, videókkal, egyéb dokumentumokkal rendelkeznek e templomokról, istentiszteleti helyekről, hogy segítsék elő ennek a digitális adattárnak a megvalósulását. A kezdeményezés weboldalán található űrlapot kitöltve hozzájárulhatnak az adatbázis építéséhez, ezzel is gazdagítva egyházi, történelmi és kulturális emlékezetünket. Egy ilyen adatbázis ma is hasznos segítség lehet a világon élő magyar szórvány lelkipásztori ellátásában.

Támogatásomról biztosítom a »Mentsük meg a templomainkat« kezdeményezést és áldásomat adom erre a közösségi erőfeszítésre.”

Erdő Péterrel interjút is készített a Vatikáni Rádió az új kezdeményezésről. Ebben a bíboros elmondja, hogy a számítógépes adatbázis mellett például az esztergomi Prímási Levéltárban van arra lehetőség, hogy a magyar pasztoráció emlékeit, amennyiben a helyszínen nincs olyan gyűjtemény, múzeum vagy közösség, amelyik azt őrizné, befogadják, és így megmentsék az enyészettől.

A bíboros megerősíti, hogy aki tud ilyen templomokról, már van róla meglévő anyaga, az a megadott internetes címre máris elküldheti az információt, esetleg az imahelyekről készült képeknek a másolatát is. Ez nem kíván különösebb befektetést. Vannak viszont esetek, amikor levéltári kutatásra van szükség, vagy az épület egyházi státuszát csak úgy lehet megállapítani, hogy kapcsolatba lépünk a helyi egyházmegyével.

Hogy kinek a tulajdonában van egy épület, az például az Egyesült Államokban általában nem kérdés, mert ott az egyházmegye a tulajdonos, de más országokban ettől nagyon eltérő helyzetek is lehetségesek: szerzetesrendi vagy magántulajdonban is lehet az épület, van, ahol a plébániai közösség is lehet független tulajdonos.

A kánonjogász főpásztor szerint ezt is tisztázni kell, tisztázni illik ahhoz, hogy reálisan tudjunk egy-egy épületről, egy-egy emlékünkről gondoskodni.

A Vatikáni Rádió munkatársa, Somogyi Viktória kérdésére Erdő Péter elárulta, hogy egyelőre külön szervezet vagy fórum nincsen, amely kifejezetten a történelmi és az ingatlandokumentációval foglalkozna. Viszont a diaszpóramagyarság katolikus lelkipásztori ellátásának a koordinálásával foglalkozik Mohos Gábor és Fábry Kornél, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye két segédpüspöke a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) megbízásából. Munkájukat segíti az MKPK Titkárságával együttműködve egy külön iroda György Ádám vezetésével. Ezenkívül az egyes országokban, főleg ahol több magyar közösség van, lehet olyan magyar főlelkész, illetve a magyar lelkipásztorok által választott vagy a helyi püspöki kar által kinevezett felelős, aki az ottani közösségek munkáját koordinálja – tette hozzá a bíboros.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Savethechurches.org; Bocskai Rádió (Cleveland)

Magyar Kurír