A márianosztrai börtön kápolnáját 2001-ben Szűz Mária, az Irgalmasság Anyja tiszteletére szentelték fel. A főpásztori szentmisében mindkét ünnepről megemlékeztek.
Szűz Máriát annak a szeretetnek az alapján nevezzük az Irgalmasság Anyjának, amellyel közbenjár értünk, bűnösökért – hangsúlyozta Marton Zsolt püspök.
A búcsúünnep eredeti célja mindig az volt, hogy lehetőséget nyújtson a híveknek bűneik megvallására, arra, hogy megbánják azokat, hogy „búcsút vegyenek” tőlük – emlékeztetett szentbeszédében a főpásztor. – A tettek újragondolásának, megbánásának különös jelentősége van egy fegyházban.
A megyéspüspök arra bátorította az elítélteket, hogy merjék átgondolni ők is korábbi életüket és merjenek újratervezni. Tekintsenek a börtönben eltöltött időre mint lehetőségre, amelyben a hitre térés, a vallás tanítása és gyakorlatra váltása különösen is nagy segítség lehet az újratervezésben.
„Mindig van új esély, mindig van újrakezdési lehetőség. A mennyei Atya irgalmas szeretete mindenkit képes befogadni. Kérjük együtt Máriának, az Irgalmasság Anyjának közbenjárását is, hogy legyen erőnk és hitünk ehhez az újrakezdéshez!” – buzdított Marton Zsolt püspök.
A szentmisén koncelebrált Vízi Gábor András OSPPE márianosztrai perjel-plébános, aki minden vasárnap szentmisét mutat be a fogvatartottaknak.
*
A börtön a pálos szerzetesekkel jó kapcsolatot ápol, hiszen a börtönt az egykori pálos kolostor épületében alakították ki eredetileg.
A Márianosztrai Fegyházban és Börtönben – az ország több fegyintézetéhez hasonlóan – több éve van jelen főállású katolikus börtönlelkész, aki a fogvatartottak lelkigondozását és lelkipásztori ellátását végzi. Megemlékeznek jelentősebb egyházi ünnepekről is. 2023 őszén két elítélt a megfelelő felkészülést követően a bérmálás szentségében részesülhetett.
Az elítéltek reintegrációját számos egyéb program is támogatja. A pálos szerzetesek idén februárban Szent Ágoston megtérésének mottóját újraértelmezve egy Tolle e lege című biblioterápiás csoportot indítottak a fogvatartottak körében.
Az egyik legrégebbi magyar büntetés-végrehajtási intézet épületét Nagy Lajos király 1352-ben a magyar alapítású pálos rend kolostorának építtette. Az 1848–1849-es szabadságharc leverése után az akkor már üresen álló kolostorépületbe fegyintézet költözött, ahova kezdetben női fogvatartottak kerültek; ellátásukról a vincés nővérek gondoskodtak. 1949-ben, a szerzetesrendek feloszlatását követően már férfi fogvatartottak kerültek a börtönbe. Az 1950-es években Márianosztrán főként politikai elítéltek töltötték büntetésüket, többek között Háy Gyula drámaíró, műfordító; Déry Tibor író; Gérecz Attila költő, sportoló, forradalmár; Göncz Árpád író, műfordító, politikus.
A Márianosztrai Fegyház és Börtön történetét a büntetés-végrehajtási intézet egyedülálló múzeumi tárlatán lehet megtekinteni a templomkertből nyíló épületben.
Forrás és fotó: Váci Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria