Mesterséges intelligenciával kutatják a Biblia szerzőségét Izraelben

Az izraeli és nemzetközi kutatókból álló csoport áttörést ért el a Biblia szerzőinek azonosításában, amikor egy újonnan kifejlesztett statisztikai algoritmus segítségével képesek voltak azonosítani az egyes bibliai szövegrészek stilisztikai sajátosságait, s ezzel választ kaptak több, eddig el nem döntött kérdésre.

A Biblia kilenc könyvének ötven fejezetét vizsgáló tanulmányuk június 3-án, kedden jelent meg a rangos PLOS One című tudományos folyóiratban.

Többek között megvizsgálták a Teremtés, Sámuel, valamint Eszter könyvét, összehasonlították szóhasználatukat a három fő bibliai szerzői iskolával, melyek közül az első a deuteronomiumi hagyomány (a korábbi kutatások alapján a Mózes ötödik könyvét írta), a második a deuteronomista történeti hagyomány (Józsue, Bírák, Sámuel, Királyok történetét, valamint Jeremiás könyvét jegyezte le), a harmadik pedig a papi írások szerzői csoportja.

A Biblia legkorábbi szövegei valószínűleg Izrael királyságában születtek a Kr. e. 8. század első felében – mondta a lapnak Iszráel Finkelstein, a Haifai Egyetem régészeti intézetének vezetője. A szövegalkotás az Kr. e. 7. században, Jósiás király uralkodása alatt, Júdában vált igazán intenzívvé – tette hozzá.

A kutatás egyik különlegessége, hogy a tudósok nemcsak teológiai vagy történeti szempontból közelítették meg a Biblia szövegeinek rétegeit, hanem algoritmikus módszerekkel – például szógyakorisági vizsgálatokkal. A Sira Faigenbaum-Golovin vezetésével kidolgozott rendszer lehetővé teszi, hogy adott szövegrészeket stilisztikai azonosságaik alapján ismert szerzői iskolákhoz kapcsoljanak. Ez a módszer meglepően pontosnak bizonyult: az algoritmus az elemzett fejezetek 84 százalékában ugyanarra az eredményre jutott, mint a bibliatudomány korábbi kutatásai. Kimutatták, hogy az Elohim (Isten egyik neve) és a lo (nem) szó gyakori használata a deuteronomiumi hagyományra jellemző, míg az arany (héberül zahav) szó a papi írások stílusát tükrözi.

A kutatók a módszert olyan vitatott szakaszokra is alkalmazták, mint Sámuel könyvében szereplő frigyládatörténet részei. Az eredmények alátámasztják azt az eddig kisebbségi véleményt, miszerint ennek a történetnek egyes részei nem egy szerzőtől származnak, és eltérő stiláris jegyeket hordoznak.

Hasonló megállapításra jutottak Ábrahám életének néhány epizódja (például Lót megmentése) és Eszter könyve esetében is, melyek feltehetően nem köthetők egyik hagyományos szerzői iskolához sem, és egy későbbi, hellenisztikus kori réteget képviselnek.

A Biblia nem egyetlen szerző munkája, hanem különböző korokban, különféle ideológiai és teológiai szándékok mentén szerkesztett szövegek gyűjteménye – hangsúlyozta Thomas Römer professzor, a College de France bibliatudósa és a tanulmány társszerzője. Ez a módszer segít objektívebb válaszokat adni régóta vitatott kérdésekre – tette hozzá.

A kutatók a jövőben a prófétai könyvek és Mózes öt könyve későbbi szerkesztéseinek elemzését is tervezik a mesterséges intelligencia szövegelemzési módszerének felhasználásával, azt remélve, hogy pontosabban meg tudják válaszolni a Biblia szerzőségének kérdéseit.

Forrás: MTI

Fotó: Rembrandt: Mózes a tízparancsolattal, 1659, Germaldegalerie, Staatliche Museen, Berlin (Google Art Poject/Wikipedia Commons)

Magyar Kurír