Mi a szcientológia? – egy szakértő válaszol

Spanyol nyelven jelent meg a Szekták Enciklopédikus Szótára című kötet, amelynek szerzője, Manuel Guerra Gómez, a burgosi egyetem nyugalmazott vallástörténet professzora a Zenit hírügynökség kérésére összefoglalta a szcientológia főbb jellemzőit, sajátosságait. A szcientológia valójában egy vallássá átalakított pszichotechnika, amelynek nincsen szüksége sem hitre, sem hitvallásra. Valójában egy alkalmazott vallási filozófia ez, hisz nincs miben hinni, csak tenni kell valamit. Az értelem által önbizalomra teszünk szert, s így „szuper-emberekké” válunk – mondotta Guerra professzor. A kötet szerzője felhívta a figyelmet egy különös jelenségre: a rejtett képességek kifejtéséről szólva olyan, értelmüktől megfosztott keresztény fogalmakkal találkozunk, mint „egyház”, „egyházi hierarchia”, „káplán”, vagy „hívő”. Emellett megvannak a maguk szertartásai is, amelyek külsőségeikben, a szolgálattevők öltözékét tekintve megtévesztően hatnak, hiszen keresztény elemekből állnak össze. A belépéskor meghallgatásra kerül sor, amikor a beszélgetést vezető személy igyekszik pszichésen felmérni az érdeklődőt, egy energia-mérő nevű szerkezet segítségével. Már ekkor minden elhangzott szót hangszalagra vagy filmre rögzítenek, hogy ezt később, egy esetleges kilépési szándék esetén felhasználhassák a meghallgatott személy ellen. A meghallgatást egyre dráguló tanfolyamok követik. Franciaországban egy férfi öngyilkos lett, mert nem tudta a szükséges pénzt előteremteni. Felesége beperelte Jean J. Mazieer-t, a lyoni szcientológia egyház vezetőjét, s a pert meg is nyerte, a férfit 18 hónapi börtönbüntetésre ítélték. Guerra professzor szerint a szcientológia szekta, hiszen az a csoport minősül szektának, amely autonóm, nem keresztény, fanatikus módon prozelitista, vagyis megtérőket keres, a személyes erőfeszítést magasztalja, s az emberiség, vagy az egyes személy csodálatos átalakulását várja. A szcientológia esetében ezt a csodás átalakulást azzal lehet elérni, hogy a fizikális testtől elválasztjuk a thetánt, vagyis az energetikus- vagy asztráltestet. Ez a szekta azért összeegyeztethetetlen a katolikus hittel, mert követői hisznek a reinkarnációban, a lélek önerőből való megtisztításában, s olyan istent vallanak, akinek nincs befolyása sem a személyek életére, sem a nemzetek történelmére. Guerra professzor szerint a szcientológia azért olyan vonzó, mert egyrészt azonnal képes hatást elérni, másrészt pedig azért, mert az emberektől távoli, rájuk hatással nem lévő istent vall, s ezért nem teszi szükségessé az erkölcsi élet megjobbítását, megváltoztatását, vagyis a morális megtérést. Bár van egy 21 pontból álló erkölcsi kódexük, de ebben olyan alapelveket találunk csak, minthogy „ne ölj”, „légy mértékletes”, „igyekezz másnak semmi olyat tenni, amit magadnak sem szeretnél”. Ezért a szcientológia haszonelvű, pragmatikus elgondolás, amely azt vallja: ami nem válik az én személyes javamra, arra nincs is szükség. Ebben egy bizonyos kínai pragmatizmus hatása észlelhető, ami nem csoda, hisz Ron L. Hubbard, a szcientológia alapítója tanulmányozta ezt a tant. Manuel Guerra Gómez professzor emlékeztetett: Németországban, az egyébként liberálisnak elismert Franciaországban és Görögországban betiltották a szcientológiát. Németországban a Mission Impossible című filmet azért bojkottálták, mert annak bevételei jelentős részben a Szcientológia Egyházat gyarapították, hiszen a főszereplő, Tom Cruise is ehhez a közösséghez tartozik. Míg 1996-ban a német kormány egy jegyzékben azt írta, hogy a szcientológia „nagyon veszélyes és totalitárius tendenciákat mutat fel”, addig az Amerikai Egyesült Államokban 1993. óta egy megítélés alá esik a történelmi egyházakkal. Magyarországon sem jobb a helyzet, ahol sajnos több más szekta is működik büntetlenül, a nagy egyházakkal egyenlő jogokat élvezve. A Szcientológia Egyház a budapesti belváros kiemelt pontján működteti „toborzóközpontját”, s hozzájuk közel álló körök, alapítványok az iskolai oktatás terén is igyekeznek pozíciókhoz jutni. VR/MK