Mély szomorúsággal fogadtuk húsvéthétfőn Szentatyánk halálhírét. Imáimmal csatlakozom a katolikus hívők imájához, éljenek bárhol is a világban, különösen is a magyar hívők imádságához, és kérem Istent, hogy ajándékozza meg őt az örök élettel.
Meghatottan és hálatelt szívvel emlékezünk vissza arra a két alkalomra, amikor Ferenc pápa ellátogatott Szent István népének földjére.
Ferenc pápa mint Szentatyánk tizenkét éven át állhatatosan hirdette a világnak: Jézus Krisztus követőjeként alapvető, hogy az Isten szeretetét kereső emberek mellé álljunk.
A katolikus hit szépsége olyan, mint egy ezerszínű gyémánt. Mindegyik pápa valamely részletére helyezi a hangsúlyt, amelyen keresztül mélyebben megérthetjük hitünket és azt a küldetést, amelyre meghívást kaptunk. Ferenc pápa figyelme a lelkipásztori dimenzióra összpontosult. Mindannyiunkat arra tanított, hogy álljunk testvéreink mellé, és szeressük őket – akár benne élnek a társadalomban, akár annak perifériájára szorultak –, hogy így általunk tapasztalhassák meg Isten szeretetét.
Méltó, hogy a remény jubileumi szentévében a mindenható Istenre bízzuk őt. Talán az a legnagyobb öröksége, hogy Krisztus földi helytartójaként a jubileumi szentév középpontjába azt az igazságot állította, hogy Jézus Krisztus halála és feltámadása – amelyet az elmúlt napokban, húsvétkor ünnepeltünk meg – az örök életbe és Isten szerető jelenlétébe vetett reménynek a kulcsa.
Járjuk tovább együtt azt az utat, amelyet Ferenc pápa mutatott meg nekünk: az emberség, a bátorság, valamint az igazságosság és az irgalmasság iránti rendíthetetlen elköteleződés útját.
És miközben újra felidézzük azt a kérést, amelyet először tizenkét évvel ezelőtt intézett felénk, imádkozzunk továbbra is érte, hiszen immár ő jár közben értünk a szentek közösségében.
Budapest, 2025. április 22.
Michael W. Banach apostoli nuncius
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria