Sorra érkeztek az új „fecskék” augusztus 24-én a kollégiumba, ahol már nagyon várta őket Rózsahegyiné Juhász Éva igazgató. Mindenkihez volt néhány kedves szava, jótanácsa, ami el is kel ilyenkor, hiszen messziről érkeznek az új lakók „idegenbe”. Egyesek bátortalanabbul, némi honvággyal megküzdve; mások kíváncsisággal telve és izgatottan fedezik fel maguknak azt a közeget, ami jó néhány évig lesz majd mindennapjaik része.
Kozák Lizett Budapestről jött a cívisvárosba, miután sikeresen felvételizett a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karára. Hegedűtanárnak készül, de akkor is nagyon boldog lesz, ha egy szimfonikus zenekarban kap helyet.
„A nővérem már három éve tanul Debrecenben, így első kézből tudom, hogy mennyire színvonalas az oktatás az egyetemen, és milyen jó az élet a szakkoliban. A testvérem főként a közösségi életet emelte ki, illetve hogy a szervezett programoknak köszönhetően sose lehet unatkozni. Nagyon várom, hogy beköltözzek, és elkezdődhessen életem egyik – remélhetőleg – legszebb kalandja” – mondta a lány.
Várakozásokkal telve érkezett Radványi Rafael is Gyulaházáról. Gyorsan be is vetette magát a mély vízbe, és már a beiratkozás napjaiban elkezdte teljesíteni a szeptemberi önkéntes munkát. A szakkollégiumi lét feltétele ugyanis az, hogy a diákok minden hónapban három órát önkénteskedjenek egy tetszőleges helyen. „Rafi” a Debreceni Karitatív Testület tanszergyűjtési akcióját segítette.
„Nagyon szeretek önkénteskedni, az érettségihez kötelező ötvenórás közösségi szolgálatot is örömmel teljesítettem. Annak során idősek otthonában voltam, és csupa kedves emberrel ismerkedtem meg, lelkileg nagyon sokat adott az a pár nap. De szórólapot is osztogattam már, aminek azért örültem végül, mert én alapból elég szégyellős vagyok, de így kimozdultam a komfortzónámból, és nőtt az önbizalmam” – mondta el a fiatalember, aki a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karára nyert felvételt.
Rózsahegyiné Juhász Éva azt mesélte Rafiról, hogy se szeri, se száma a díjaknak, okleveleknek, amiket eddigi tanulmányai során szerzett. Pedig igencsak hátrányos helyzetűnek tekinthető, hiszen édesanyja egyedül neveli, és közfoglalkoztatotti bérből igyekszik támogatni őt. A fiatalember kitűnő példa arra, milyen céllal is jött létre tíz évvel ezelőtt a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat. Az Európában is egyedülálló rendszer hazánkban a történelmi egyházak égisze alatt működik, azért, hogy megteremtsék az új roma keresztény középosztályt.
Az igazgató asszony nagy örömmel mesélte, hogy ez az első tanév, amikor kizárólag roma származású diákok nyertek felvételit a kollégiumba, összesen tízen. Így velük együtt harmincegy lakója lesz a 2021/22-es tanévben a Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégiumnak.
„Augusztus 24–27. között a szemesztert megelőző csapatépítés történik. Részletesen elmeséljük nekik szakmai programunkat, ami az ösztöndíjszabályzatunk alapját is képezi. Majd végigmegyünk azon, hogy mit jelent a mentorral való találkozás, hol lehet önkéntes munkát végezni, nyilvánosságra hozzuk a közösségi programjainkat, és felmérjük, kinek van igénye nyelvi órákra” – részletezte az igazgató.
Az önkéntes munka kapcsán megjegyezte, mennyire jó látni, ahogy igazán megszeretik ezt a „műfajt” a diákok, és ha kezdetben még muszájból is csinálja valaki, a kollégiumi lét végére igazán szívből végzi.
A tábor első napján nem maradhatott el az ima sem: Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita vecsernyére várta a főszékesegyházba a régi és új diákokat, a szertartást követően pedig kötetlen beszélgetés kezdődött. Ennek során esett szó arról is, hogy a fiatalok egy része nem görögkatolikus, sőt még csak nem is feltétlenül vallásos, ám ezt nem is szeretnék rájuk erőltetni.
„A görögkatolikusság csak egy többlet, amit adni tudunk az itt eltöltött évekhez. Noha szertartásaink kissé bonyolultak, de ha valaki megszereti őket, akkor megláthatja benne a mélységet” – mondta a főpásztor, és a Rómaiaknak írt levélből származó idézet nyomán azt kívánta a diákoknak, hogy szeressék Istent, és akkor minden a javukra válik.
A fiatalok a következő napokat a Tisza-tó környékén töltik, ahol kerékpár- és csónaktúrák várnak rájuk.
Forrás: H Varga Eszter/Hajdúdorogi Főegyházmegye
Fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria