Lehet, hogy nehéz egyetérteni az „érdekes tapasztalat” kijelentéssel, mert nem könnyű átengedni egy idegennek saját nyugodt otthonunkat.
A NEK Titkárságának felhívásában egy személyes élményt is olvashatunk: „Mikor 2016-ban Krakkóba készültünk az Ifjúsági Világtalálkozóra, volt, aki befogadjon minket. Sokáig kérdéses volt, hogy hova kerülünk: Közösségi szállásra? Egy iskola tornatermébe? Esetleg egy plébánia hittantermébe? Családhoz?
Hajnalban megérkezett a buszunk, a templom előtt pedig már ott várt minket a helyi plébánia lelkes hívőserege, mosolyogva, örömmel. Ők voltak a mi befogadóink. Hamar szét is osztottak bennünket, kettesével, hármasával. Én két lánnyal kerültem egy angolul remekül tudó hölgyhöz és családjához. Én kevésbé tudtam angolul, de kézzel-lábbal mutogatva megértettük egymást; hamar kiderült, kit hívhatunk, ha baj van, eltévedtünk, és megtudtuk, merre kell visszamenni a plébániához, hol alhatunk, mikor kell kelnünk…
Persze nem zavartuk őket egész nap, hiszen tele voltunk programokkal. Azért jó volt belegondolni, hogy este, fáradtan, egy átgyalogolt nap után van hova mennünk, van hol aludnunk, nem utolsósorban pedig van hol fürdenünk. A többi fiatallal pedig állandó téma volt, hogy ki hova került, kivel mi történt, szinte kérkedtünk azzal, hogy a »mi családunk« milyen jó. Büszkén meséltük, hogy elérhetőséget is cseréltünk, hátha jönnek Magyarországra, esetleg mi máskor is Lengyelországba.
Azóta jó pár év eltelt, és nekem is volt lehetőségem arra, hogy egy hétig vendégül lássak egy Erdélyből érkezett lányt. Jó volt megtapasztalni, hogy a családom minden tagja meg akart ismerkedni vele, és egy hétig azzal foglalkoztunk, hogy mi és hogy lenne jobb neki…
Több helyről is hallottam turisták véleményét: eleinte a magyarok távolságtartóak, de ha egy kicsit közelebb kerülnek hozzánk, a legjobb vendéglátók vagyunk a világon.”
Nagyon sokféle lehetősége van a segítségnyújtásnak: várják a budapesti (vagy Budapesttől legfeljebb 1 órányira lévő) iskolák, plébániák jelentkezését, hogy a fiatalokat, nagyobb csapatokat befogadják, akár csak egy-két napra. A Forráspontra szeptember 18-ára rengeteg diák, fiatal felnőtt érkezik majd, többen vidékről. Sokan szeretnének az ifjúsági programokon túl részt venni a vasárnapi zárómisén is, de ez csak úgy valósulhat meg, ha a szombati napot is a fővárosban töltik.
Szívesen fogadják a szervezők olyan családok jelentkezését is, melyek egy vagy akár több embert is befogadnának a kongresszus ideje alatt. Nem számít, hogy lakásban vagy házban laknak, egy vagy több helyet tudnak biztosítani. Minden egyes felajánlás számít. Van olyan plébánia, ahonnan már több mint húsz család jelentkezett vendéglátónak.
Családok jelentkezése esetén érdemes jelezni, hogy hány embernek adnának szállást, milyen nyelven tudnak beszélni, tudnak-e külön ágyat biztosítani (például idősebbek számára). A szervezők igyekeznek ezen információk alapján a lehető legjobban elhelyezni a vendégeket.
Ételt biztosítani nem kötelező, de nagy segítség. A programok reggeltől estig tartanak, ha akár csak egy reggeli szendviccsel még támogatni tudják a vendégül látottakat, különösen is hálásak lennénk a szervezők.
Jelentkezni a NEK honlapján lehet egy rövid kérdőív kitöltésével, de papíralapú űrlapon is le lehet adni a jelentkezést a plébániák missziós küldötteinél.
A kérdőívek online itt érhetők el:
Egyházi közösségi szálláshely felajánlása
Családi szálláshely felajánlása
Forrás és fotó: NEK Titkársága
Kapcsolódó fotógaléria