Mindenkor Isten tetszését keressük – Az Istenszülő születését ünnepelték Máriapócson

Hazai – 2025. szeptember 9., kedd | 17:47

Szeptember 7-én, Kisboldogasszony ünnepe alkalmából ismét megtelt Máriapócs Nemzeti Kegyhely zarándokokkal. A Szűzanya születésének napja minden esztendőben különleges jelentőséggel bír a görögkatolikus hívek számára, hiszen az Istenszülő életének kezdetét ünneplik, akiben Isten üdvözítő terve testet öltött.

Mária születése annak a hajnalnak a ragyogása, amely elvezet Krisztus világosságához. Ezen az ünnepen Máriapócson a három görögkatolikus hierarcha és a három egyházmegyéből érkező paptestvérek együtt imádkoznak, végeznek szolgálatot.

Az ünnep idén is kétnapos volt: szeptember 6-án, szombat délután kisvecsernyével és római katolikus szentmisével kezdődött. Az esti Szent Liturgián Baranyi-Bozi Károly atya prédikált, majd processzióval vonultak a temetőbe. Később Akathisztosz imádság vette kezdetét. Az éjszakai virrasztáson és a lítián (olaj-, bor- és kenyérszentelés) már mindhárom görögkatolikus főpásztor együtt szolgált: Kocsis Fülöp érsek-metropolita, Orosz Atanáz miskolci és Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök.

Vasárnap az utrenye és a római katolikus szentmise után Dudás György katekézisét hallgathatták a téren összegyűlt hívek.

Közben szüntelenül érkeztek a zarándokok: több mint ötven település, közösség tagjai vették a fáradságot, hogy elzarándokoljanak Máriapócsra. Megérkezéskor a Szűzanyát gyertyával, virággal, imádsággal, kérésekkel és hálával a szívükben köszöntötték és vonultak „értetkőzni”.

A lelki élet egyik pillérét erősítve bűnbánatot tarthattak: a templomudvaron és a templom körüli téren végezhették el szentgyónásukat. Az eucharisztikus közösség örömét a három főpásztor és az oltár körül celebráló mintegy húsz paptestvér segítségével élhették át a jelenlévők.

A kántorizálást Kalász Nándor papnövendék vezette, közreműködtek a szeminárium papnövendékei, rektora, Dobos András atya, valamint meghívott fiatal önkéntesek.

Az ünnepi prédikációt Szocska A. Ábel nyíregyházi püspök mondta, aki a keresztény apaságot állította középpontba. „Az apa szerepe sorsfordító a család életében” – hangsúlyozta. Példaként szentírási apaképeket állított a hallgatóság elé, olyanokat is, akiktől tanulhatunk, és olyanokat is, akik viselkedését kerülnünk kell a saját életünkben.

Ábrahám hitét említette: „Istenre bízta, ami számára a legértékesebb volt. Ez az igazi apa tanúságtétele.” Izsákot az áldás atyjának nevezte.

Az apa áldása erősíti a gyermeket. Ritkán látjuk ma, hogy az édesapa keresztet rajzol gyermeke homlokára. Pedig mennyire fontos kimondani: „Számítok rád, fontos vagy nekem, áldásom adom rád.” 

A püspök kitért a nehéz élethelyzetekre is: „Jákob példája arra figyelmeztet, hogy az apákat is érheti veszteség. Az ő feladatuk mégis az, hogy ne hagyják széthullani a családot. Dávid pedig arra tanít, hogy

akkor is apa marad az ember, ha a gyermeke szembefordul vele: »Fiam, Absalom! Bárcsak én haltam volna meg helyetted!«”

Nem hallgatta el a rossz példákat sem: „Éli fiai elvetemedtek, Noé részegsége lerombolta tekintélyét. Az apának vigyáznia kell önmagára, mert a gyöngesége az egész családot sebzi.”

A prédikációban Szent József alakját is a hívek elé állította: »igaz ember volt« – ennyit mond róla az evangélium. Nem ügyeskedett, nem csalt, hanem Isten tetszését kereste. Nem bocsátotta el feleségét, nevelt gyermekét a sajátjaként szerette. Szavahihetősége tette hitelessé őt.

Ma a családoknak ilyen apákra van szükségük: akik csendben, hűségesen végzik feladatukat. „Legyen olyan az életetek, hogy gyermekeitek egyszer kimondhassák: »Az én apám igaz ember volt«”

– erősítette a jelenlévőket.

Az igazi apaság nem tökéletesség, hanem állhatatos törekvés arra, hogy jobb apává váljunk, és életünkkel Isten tetszését keressük

– tette hozzá Szocska A. Ábel.

A Kisboldogasszony-napi búcsú így nemcsak a Szűzanya tiszteletéről, az Istenszülő Istenhez hű tanúságtételéről és annak példájáról szólt, hanem a keresztény családok (kiemelten az édesapák) és közösségek hitben való megerősödéséről is.

A szertartás után a búcsúi körmenet megkerülte a teljes templomkertet. A Szűzanya körmeneti ikonját a Hajdúböszörményi Görögkatolikus Egyházközségből (Bodogán László atya vezetésével) érkező, népviseletbe öltözött leányok vitték vállukon. A tábori oltárhoz visszaérkezve Mosolygó Péter kegyhelyigazgató köszöntötte a jelenlévőket, végül a három főpásztor megáldotta és meghintette a híveket és kegytárgyaikat szenteltvízzel.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria