Mindennapi kenyerünk – Gasztrotörténeti kiállítás a szegedi ferenceseknél

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az érzékszervekre is ható kiállítás elsősorban a szerzetesi gasztronómia világába kalauzolja el a látogatókat, de a ferences szerzetesek javarészt azt ették, mint a környezetükben élő emberek, így Szeged gasztronómiájáról is számos érdekességet tudhatunk meg: milyen fontos szerepet játszott a Tisza a város életében; melyek azok az ételek, melyeket a törököknek köszönhetünk.

A kiállítás megtekintése során választ kaphatunk számos kérdésre: Mit és hogyan ettek a ferences szerzetesek? A keresztény ünnepeknek milyen speciális ételei és gasztronómiai szokásai alakultak ki? Van-e élet a krumplin túl: vajon mit ettünk Amerika felfedezése előtt? Miért hívják a templom búcsúját „uborkás búcsúnak”? Hogyan táplálta a Tisza az itt élőket, és milyen ételeket köszönhetünk a törököknek? De bepillantást nyerhetünk a szerzetesi ebédlőbe és a patikus testvér cellájába is.

Amit a törököknek köszönhetünk: törökbors (paprika), törökbúza (kukorica), törökparadicsom (padlizsán), törökmogyoró, törökméz; valamint a rizs, a mák, a lencse, illetve a virágzó szőlő- és gyümölcskultúra.

A gasztronómiai kiállítás és az épületegyüttes csak vezetéssel látogatható. A kilencvenperces kolostori látogatás magában foglalja a gyógynövényes kert, a kőtár, a kvadrum, a szerzetesi ebédlő és a templom, valamint a gasztrotörténeti kiállítás megtekintését.

Az épületegyüttes és a kiállítás megtekintése szerdától vasárnapig 10, 12, 14 és 16 órakor lehetséges.

Forrás és fotó: Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont (Szeged)

Magyar Kurír