Mindent újjáépítünk – Pierbattista Pizzaballa pátriárka karácsony előtt Gázába látogatott

A pátriárkát elkísérte William Shomali püspök, Jeruzsálem és Palesztina pátriárkai vikáriusa; Marcelo Gallardo atya, a Szentföldi Katolikus Ordináriusok Közgyűlésének (ACOHL) főtitkára; David Meli, a patriarkátus kancellárja és még két szerzetes.

A jelenlegi fegyverszünet ellenére az életkörülmények továbbra is nagyon nehezek, és bizonytalanok a jövőbeli kilátások. „Mindenekelőtt a szívünket kell újjáépíteni. Ne féljetek. Össze kell fognunk és erősnek kell lennünk – mondta Pierbattista Pizzaballa bíboros, amikor találkozott a plébánia híveivel és mindazokkal, akik eljöttek köszönteni. – Megmutattátok, különösen a háború alatt, de most is, hogy mit jelent erősnek maradni. Nemcsak a kitartás, hanem a hit és a remény élő tanúi is vagytok az egész világ számára.”

„El sem tudjátok képzelni, hány templom, csoport, egyesület és mennyi ember szerte a világból fogott össze azért, hogy itt lehessek” – vallotta meghatottan a főpásztor. Majd határozottan hozzátette:

Természetesen nem felejthetjük el, mi történt, és soha nem is fogjuk elfelejteni, de most tovább kell lépnünk.”

Szavait és bátorítását Gabriel Romanelli atya, a gázai Szent Család-templom plébánosa fogadta. A plébános egy közösségi médiában közzétett videóban elmondta, hogy a pátriárka fogadása nagy öröm számukra, „még a sok szenvedés közepette is”. Nagyon várták és nagyra értékelik a látogatását, amelyet minden technikai nehézség ellenére sikerült megszervezni, nemcsak az engedélyezési eljárások nehézségei, hanem az infrastruktúra állapota ellenére is.

„Nagyon nehéz volt bejutni [az övezetbe] a forgalom és a bürokratikus formaságok miatt  – mesélte Romanelli atya. – Az utak nagyon rossz állapotban vannak, de sok teherautót láttunk vesztegelni az út mentén. Ez jó jel, mert azt jelenti, hogy áruszállításra várnak.” Azonban, pontosította a plébános, „ezeknek az áruknak a nagy része a kereskedőké lesz, eladásra. Vagyis nem humanitárius segélyekről van szó. Továbbra is imádkoznunk kell, hogy a humanitárius segély megérkezzen. A piacon több termék látható, egyes termékek ára csökkent, de az emberek többségének nincs pénze megvásárolni őket. Ezért

a humanitárius segély elengedhetetlen a 2 millió 300 ezer lakos túlnyomó többsége számára”.

Pizzaballa pátriárka megérkezése után bejárta Gázaváros különböző negyedeit, egészen Zejtúnig, ahol – Romanelli atya beszámolója szerint – a plébánia minden csoportja, a papok, a szerzetesnők, a gyerekek, a betegek, az idősek, a vészhelyzeti bizottság tagjai, a menekültek, valamint az iskola személyzete és keresztény és muszlim diákjai fogadták őt. „Ez volt az első ünnepség, amelyet az iskola több mint két év háború után meg tudott rendezni” – magyarázta a plébános.

A tanárok és a diákok szervezték az ünnepséget, amelyen énekek, táncok, arab és angol nyelvű hivatalos beszédek hangzottak el, és sokan fejezték ki hálájukat a patriarkátus támogatásáért. Nagyon megható pillanat volt a közvetlenül utána történt szimbolikus gesztus: a pátriárka a muszlim és keresztény diákokkal együtt a Szent Család-plébánia bejáratához vonult, és két galambot engedett szabadon a béke jelképeként. „Mindenki boldog volt – mesélte Romanelli atya. – A galambok felrepültek a fejünk fölé, a templom fölé, majd tovaszálltak. Nagyon megható pillanat volt, a béke jele, amelyet Krisztus hozott el, és amelyet mi is tovább akarunk sugározni az ő és Édesanyja segítségével.”

A pátriárka első szavai ezek voltak:

Újjáépítjük a házakat, az iskolákat, az életünket. Itt vannak a gyökereink, és itt is maradunk. Itt, Gázában stabil és szilárd tájékozódási ponttá akarunk válni. A pusztításnak ebben a tengerében mi szeretnénk azok lenni, akikre felnéznek, hogy megértsék, mit jelent az újjáépítés.”

Pierbattista Pizzaballa ezután meglátogatta a Szent Porfiriosz görög ortodox templomot, ahol testvéri találkozóra került sor egy vallási küldöttséggel, Alexiosz pátriárkával és Silas atyával, a plébánossal. Nem maradt el a betegek támogatása sem: Pizzaballa bíboros személyesen találkozott velük, és kiszolgáltatta számukra a betegek szentségét.

Amikor visszatért a plébániára, már elérkezett a napi rózsafüzér ideje, így a pátriárka csatlakozott a hívekhez, leült közéjük a padokba, és imádságba merült. Külön imát ajánlott fel annak a két gázai hívőnek az emlékére, akiket két évvel ezelőtt, decemberben izraeli lövések öltek meg.

„Köszönjük Istennek, hogy előre megünnepelhettük a karácsonyt Pierbattista Pizzaballa pátriárkával és a minket meglátogató atyákkal – zárta szavait Romanelli atya. –

Ne hagyjátok abba az imádságot és kérjétek Istentől a békét, a békét, a békét.”

20-án délelőtt a pátriárka ellátogatott a karitász központjába is, az al-Nasr negyedbe (Észak-Gáza), ahol találkozott a személyzettel és a betegekkel. Ezután az al-Rimal negyedben (Nyugat-Gáza) található Egyházak Szövetségének orvosi rendelőjébe ment. További állomásai között volt: a Catholic Relief Services (amerikai katolikus segélyszervezet – a szerk.) által működtetett humanitárius segélyraktár; az al-Ahli arab kórház Gáza óvárosában; a jordániai kórház Tal al-Hawában. Végül az al-Azhar egyetemre, Tal al-Hawába és a gázai tengerpart mentén kialakított menekülttáborokba ment el.

Látogatása befejezéseként, 21-én, vasárnap a Szent Család-templomban mutatta be a karácsonyi szentmisét.

Forrás: Vatican News; AgenSir

Fotó: Vatican News

Hollósi Judit/Magyar Kurír