Mindszenty József-szobrot állítottak a krakkói magyar kápolna előterében

Mindszenty József bíboros szobrának megáldása alkalmából, az emlékmű leleplezése előtt koncelebrált ünnepi szentmisét mutatott be a magyar szentek kápolnájában Zbigniew Bielas, az Isteni Irgalmasság-kegyhely rektora.

A főcelebráns szentbeszédében kiemelte: a Communio Sanctorum kápolna falait betöltő mozaikok a szentek Krisztussal való közösségének, egyesülésének misztériumát ábrázolják. Középen Krisztus és Szent Fausztina ikonja, a kápolna két oldalfalán szentek, boldogok láthatók, és Isten szolgái Magyarországról, Lengyelországból és más európai országokból. Az Úr Jézustól jobbra Szűz Máriával kezdődik a mozaikon szereplők sora; balra Szent István, Magyarország védőszentje áll a középpontban.

A hatvannyolc alak csoportosításának kulcsa az evangéliumi nyolc boldogság – fogalmazott a szónok. – A boldogságok útjelző táblák, amelyek megmutatják az életút irányát. Nehéz, de az igazi boldogsághoz vezető út, az életszentség elsajátításának útja.

Zbigniew Bielas atya kiemelte, Mindszenty József bíboros, prímás is azok közé tartozik, akikre Jézusnak ez a mondása vonatkozik: „Boldogok, akik az igazságért üldöztetést szenvednek.”

A hősies erények prímása, a vasfüggöny mögül jött mártír, Magyarország töretlen prímása, a csend Egyházának mártírja – idézte fel prédikációjában a magyar prímásra használt kifejezéseket a krakkói kegyhely igazgatója.

Isten szolgája Mindszenty József életéből a következőket emelte ki: lemondott minden vagyonáról, mindent a rászorulókra és az éhezőkre költött; az egész világhoz fordult segítségért Magyarország számára; országszerte meglátogatta a plébániákat; elítélte a kommunista elnyomó rendszert, védelmezte a hagyományos nemzeti értékeket, tiltakozott az ellen, hogy a kommunisták elnyomták a vallást és az Egyházat; miséi hívek ezreit vonzották; meglátogatta az internálótáborokat és börtönöket; prédikációiban és lelkipásztori leveleiben megvédte a bebörtönzötteket; felszólalt az iskolai hitoktatás és a katolikus szervezetek szabad tevékenységének védelmében; nagy novénát kezdeményezett a Szűzanyához, közel ötmillió hívőt gyűjtve össze; 1946 augusztusában pedig Szent István király ünnepén egymillió zarándok érkezett Budapestre a hívására; nem kötött kompromisszumot a hatóságokkal, nem ment bele olyan megállapodásokba, amelyek lehetővé tették volna, hogy a kommunisták beavatkozzanak az egyházi ügyekbe.

Joachim Meisner bíboros, a német püspöki konferencia korábbi elnöke bevallotta, hogy soha nem találkozott személyesen Mindszenty Józseffel, de lenyűgözte az életéről szóló tanúságtétel – mondta Zbigniew Bielas. –  Először 1948-ban figyelt fel „a hitvalló prímásra” a német főpásztor, ahogy ő nevezte, amikor Mindszenty bíboros peréről olvasva meglátta a fényképét. A vádlottak padján ülő prímást ábrázoló fénykép a Katolikus Egyház üldözésének egyik szimbólumává vált Kelet-Európában. „Mélyen megindított, hogy Jézus tanítványait még ma is bíróság elé vezetik – mondta Joachim Meisner. – Ez a kép olyan erős benyomást tett rám, hogy kivágtam és a hálószobámba akasztottam.

A vádlottak padján levő Mindszenty bíboros képe alatt aludtam. És egyre nőtt bennem a vágy, hogy egy nap olyan legyek, mint ő, hogy Krisztus tanúja legyek, aki elég bátor ahhoz, hogy kitartson a világ hatalmasaival szemben.

A bebörtönzött ember magatartása arról a hitről szólt, amely képessé teszi az embert egy ilyen áldozatra. Ez a hit szavakban és tettekben egyaránt kifejeződik, az élet gyakorlatává válik, amikor az ember minden erejével és képességével cselekszik. Az ilyen hitet Isten kegyelme erősíti, hogy képes legyen az ember az Ő akaratát teljesíteni.” A német főpásztor hangsúlyozta, hogy Mindszenty bíboros a hit szavaiban és tetteiben tett bizonyságtételt, és ezt az örökséget hagyta népére és az egész Egyházra. Az embereknek ma is szükségük van rá, ahogy az egész Egyháznak is – tette hozzá a főcelebráns.

A szentek életének tanúsága erősítsen meg minket földi zarándoklatunkon. Hívjuk segítségül közbenjárásukat szükségleteinkben, és tekintsünk gyönyörködve életük példájára – fogalmazott szentbeszéde végén az Isteni Irgalmasság-kegyhely rektora.

*

A szentmisét Mindszenty József bíboros szobrának ünnepélyes leleplezése és megáldása követte a Communio Sanctorum kápolna előterében.

Az ünnepi eseményen részt vett Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke, aki beszédében aláhúzta: Mindszenty József drámai élete Magyarország 20. századi történetét, a keresztény nemzetek függetlenségi harcát jelképezi, és mutatja a lengyel és a magyar nemzet sorsközösségét is. A politikus Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért mondott imával zárta beszédét.

A két prímás, Stefan Wyszyński és Mindszenty József életútjában érzékelhető párhuzamokat emelte ki ünnepi beszédében a lengyel alsóházi alelnök, Ryszard Terlecki.

Az ünnepi eseményen személyesen nem tudott jelen lenni a szobor adományozója, Pákh Tibor. Felkérésére Engelmayer Ákos, a rendszerváltás utáni első varsói magyar nagykövet szólalt fel, kiemelve: Mindszenty József és Szent II. János Pál tette a legtöbbet azért, hogy nemzeteik túléljék a kommunizmus nehéz idejét, és lelkileg megújuljanak.

Az emlékművet Pákh Tibor az ezeréves magyar–lengyel barátság nevében adományozta, hálaadásként a közös szentek, Szent László, Szent Kinga és Szent Hedvig tiszteletének megőrzéséért, valamint azért, hogy a krakkói érsekség 2019-ben elindította gróf Esterházy János boldoggáavatási eljárását – ismertette Engelmayer Ákos. Pákh Tibor életútját felidézve kiemelte, hogy az 1980 májusi éhségsztrájk, amelyet Pákh Tibor a Varsó melletti Podkowa Lesnában a lengyelekkel együtt folytatott, előjele volt a néhány hónappal később megalapított Szolidaritás mozgalomnak; és Pákh Tibor Mindszenty bíboros rehabilitációját követelte.

A Kligl Sándor Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrászművész által tervezett Mindszenty-szobor, Latorcai Csaba kőszobrász alkotása, süttői mészkőből készült – közölte az MTI-vel a rendezvényen részt vevő krakkói magyar főkonzul, Gerencsér Tibor.

*

Az emlékműavatás tiszteletére, a főkonzulátus társszervezésében november 6-án este ünnepi hangversenyt adott a Krakkói Filharmónia Zenekara, amely egyúttal tiszteletadás volt az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hősei előtt is.

Forrás: kpc/diecezja.pl/Małgorzata Pabis; Rzecznik prasowy Sanktuarium Bożego Miłosierdzia, a krakkói Isteni Irgalmasság-kegyhely szóvivője; MTI

Fotó: Krakow.ipn.gov.pl

Magyar Kurír