Minőség az eldobható világban – Bencés diáknapokat rendeztek Pannonhalmán

Az összetartozás érzésének erősítése és annak a megélése, hogy a bencés közösség tagjai egy nagy családot akotnak – ez a gondolat hívta életre évekkel ezelőtt a Bencés Diáknapokat, amikor a Pannonhalmi Főapátság által fenntartott általános és középiskolák egy-egy tartalmas napot töltenek együtt az ezeréves monostorban, vendégül látva a kiegészülve a nem főapátsági, de bencés iskolák tanulóit is.

A Bencés Diáknapok első napja az általános iskolásokról szólt március 22-én. Több mint kétszáz gyerek érkezett Pannonhalmára a három főapátsági fenntartású intézményből, valamint a tihanyi, lipóti és a dombóvári bencés iskolákból. A diákok csapatokban, szakmai vezetőkkel fedezték fel az ezeréves monostort.

Másnap pedig a középiskolások vendégeskedtek Pannonhalmán. A saját intézmények diákjaihoz a győri czuczorosok is csatlakoztak. Míg a gimnáziumi focipályáján nyolc csapat rúgta a bőrt és mérkőzött meg egymással, addig a monostorban versmondók versengtek egymással. A szavalóverseny megszervezésével régi álma valósult meg – vallotta meg Hardi Titusz OSB, a Pannonhalmi Főapátság oktatási főigazgatója. „Szeretem a verseket. Szeretem olvasni és hallgatni is azokat. Ott szunnyadnak a könyvespolcaimon.” Bár helyhiány miatt évről évről ad át könyveket a gimnáziumnak, de versesköteteitől soha nem válik meg. „Akkor érzem magam biztonságban, ha ott vannak karnyújtásnyira, ott alszanak velem. Ti most, az általatok választottakat felébresztitek, életre fogjátok kelteni azokat, mi pedig belefeledkezhetünk az előadásaitokba” – mondta a megmérettetés elején.

A diákoknak egy kötelező és egy szabadon választott művet kellett elszavalniuk. Für Anikó, a zsűri elnöke szerint élmény volt hallgatni a fiatalokat. „Itt mindenki nyertes, már csak azzal is, hogy vette a fáradtságot és ilyen minőségi dologgal, mint a versmondás foglalkozott, különösen ebben az értékzavarodott, egyszer használatos, eldobható világban.

Minden, ami maradandó, ami esszenciális, lényegi, az nagyon fontos, mert tűzoltóslaggal nyomják arcunkba a gagyit.

Minden, amit hoztatok, értéket képvisel. Ha ilyet kap a szellem, az ember – főleg, amikor még csak készül felnőtté lenni – annak nagy jelentősége van, mert a mondás: »azzá leszel, amit eszel« szellemi szinten még fontosabb.”

A zsűri tagja volt Villányi László író, költő is. Mint mondta, amikor a nyilvánosság előtt elmondunk egy verset, azzal újjáteremtjük a költeményt. Egy költő pedig nem vágyik másra, minthogy alkotása újjászülessen abban, aki találkozik azzal. „Öröm verseket hallgatni és olyan fiatalokkal találkozni, akik versekkel foglalkoznak, mert az irodalmon belül ez nem egy kedvelt műfaj, mivel különös érzékenység kell hozzá. Személyes, bensőséges kapcsolatba kell lépni az íróval, a költeménnyel.

Biztató, hogy az itt lévő fiatalok hajlandóak voltak időt szánni arra, hogy közel kerüljenek egy vershez.”

Ahogy azt Hardi Titusz elmondta, a Bencés Diáknapok ötlete akkor merült fel, amikor a Pannonhalmi Bencés Gimnázium mellett más iskolák fenntartását is átvállalta a szerzetesközösség. Fontosnak tartották, hogy az összetartozás jeleként közös eseményeket, rendezvényeket szervezzenek. Ezek egyik kiemelt alkalma lett a bencés rend alapító atyjának ünnepéhez kapcsolódó Bencés Diáknapoknak, amelyet minden évben máshol rendeznek meg. „Idén külön öröm volt, hogy Pannonhalmán tarthattuk meg az eseményt, jó volt így együtt lenni” – tette hozzá Titusz atya.

A versenyek eredményei ITT olvashatók.

Forrás és fotó: Pannonhalmi Főapátság

Magyar Kurír