Mintegy kétszáz denevér tölti a nyári hónapokat a veszprémi érseki palota padlásterében

Április második felében 97 nőstény érkezett az érseki palota padlására, és összesen 97 kölyök született, vagyis egy 194 fős kolónia él most az épületben. Az ivarérett hímek nem itt töltik a nyári hónapokat, hanem „agglegénylakásokban” – kisebb, néhány fős kolóniákban, barlangokban, bányavágatokban, a későbbi nászhely közelében. Az érseki palotából általában július közepén költöznek ki az első denevérek; a kolónia augusztus közepére, végére bomlik fel, bár néhány állatot még októberben is szoktak találni a padlástérben – mondta Mészáros József denevérkutató, a Bakonyi Denevérvédelmi Alapítvány elnöke.

A szakember hozzátette: a megfigyelések szerint az „érsekségi denevérek” nyár végén a Magas-Bakony felé veszik az irányt, a Tési-fennsíkon és a Kőris-hegyen, valamint a Bakony két legmélyebb barlangjában, a fokozottan védett Csengő-zsombolyban és az Alba Regia-barlangban töltik a telet; nászhelyük is ott található. A kölykök május végén, június elején jönnek világra, amikor a kolónia már az érseki palota padlásterében tartózkodik.

A szakember szerint elképzelhető, hogy a veszprémi érseki palota már megépítése, vagyis az 1770-es évek óta otthont ad egy-egy kolóniának, a denevérek a megfigyelések szerint ugyanis kitartanak a lakóhelyük mellett.

Valószínűleg azért térnek vissza évről évre az érseki palotába, mert annak a padlástere kifejezetten nagy, megfelelő ott a hőmérséklet és a páratartalom, senki nem háborgatja őket, a tetőtér zsalugáteres ablakain át pedig kiválóan tudnak ki- és berepülni – magyarázta Mészáros József, hozzátéve: a denevérek jellemzően a palota központi része, a nagyebédlő feletti részen tartózkodnak, de ha ott 45–46 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, átköltöznek a kémények közelébe, a padlás északkeleti, az érseki lakrész fölötti hűvösebb sarkába.

Az „érsekségi denevéreket” egyébként már az 1990-es évek közepe óta, vagyis lassan 30 éve figyelik, de a veszprémi várnegyed más épületeiben is élnek denevérek. A kétezres évek elején a Szent Mihály-főszékesegyházban találtak a szakemberek egy kolóniát, az Érseki Turisztikai Központnak otthont adó Biró-Giczey-ház padlásterében pedig most is él egy kisebb denevércsoport.

Az érseki palota padlásterében élő példányok a közönséges és a hegyesorrú denevérek közé tartoznak, védett állatok. Számuk egész Európában folyamatosan csökken, a veszprémi várnegyedben is jóval kisebb a kolónia, mint néhány évtizeddel korábban. Volt, hogy több mint négyszáz denevér töltötte a nyári hónapokat az érseki palota padlásterében, ma kétszáz körül alakul a számuk. Éppen ezért a Veszprémi Főegyházmegye a várnegyed megújításának munkálatait úgy ütemezi, hogy a zajra, a fényre és a különböző szagokra érzékeny – az épületekben kárt nem okozó – védett állatokat ne zavarják.

Április közepétől egészen októberig semmilyen munkálatot nem végeznek az érseki palota padlásterében, amelynek a belső világítását is átalakították a kolónia nyugalma érdekében.

Még az érseki palota díszkivilágítását is ehhez igazították: április 15. és augusztus 15. között nem világítják meg az épület völgy felőli homlokzatának felső részét, ott vannak ugyanis a denevérek berepülőnyílásai, így a padlástérbe nem szűrődik be a fény.

A Veszprémi Főegyházmegye és a kivitelezésért felelős projektvezetés folyamatosan együttműködik a denevérkutató szakemberekkel, akik rendszeresen ellenőrzik az állatokat, minden hónapban visszajárnak az épületbe, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársaival együtt.

Mészáros József kiemelte: két kamerát és három hőmérőt is elhelyeztek a padlástérben, hogy lássák, miként alakul a hőmérséklet, és arra hogyan reagálnak a denevérek.

* * *

Már 2025 nyarán megnyitják a megújuló veszprémi várnegyed több épületét. A kivitelezési munkák – a több szakmai területet érintő feltárást, kutatást követően – 2022 tavaszán kezdődtek. A Veszprémi Főegyházmegye 35 ezer négyzetméter épített és 10 ezer négyzetméter zöldterületet érintő beruházásának első üteme 2023-ban befejeződött: 18 épület homlokzati, tetőszerkezeti munkái készültek el. A projektvezetés nemrég a kivitelezés egyes elemeinek átütemezéséről döntött: a várnegyed egyházi és turisztikai szempontból legfontosabb épületeit a tervek szerint már 2025 nyarán megnyitják a hívek és a nagyközönség előtt, más épületek kivitelezési munkáira pedig új határidőt szabnak.

A Veszprémbe látogatók jövőre olyan helyszíneket is bejárhatnak majd, amelyek korábban, a beruházás kezdete előtt nem voltak látogathatók. Így többek között a Körmendy-házat, ahol kiállítás várja majd az érdeklődőket, illetve több kert is nyitva áll majd a várnegyedbe érkezők előtt. A korábban ismert épületek pedig megújulva várják a látogatókat. Az érdeklődők megcsodálhatják majd a Szent Mihály-főszékesegyház altemplomát, valamint a város ékkövének számító Gizella-kápolnát, de látogatható lesz a Szent Imre- (piarista) templom is.

Forrás: Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Lendvai István; Mészáros József

Magyar Kurír