Misszió a mikrofon mögött – Huszonöt éve szól a Szent István Rádió

– Az Egri Főegyházmegyében vannak otthon, de országosan ismertek. Hogyan jött létre az idén huszonöt éves Szent István Rádió?

– A rendszerváltás után a püspöki konferencia olyan eszközt keresett, amellyel korszerű módon szólhat a hívekhez. Így indította el Seregély István érsek egyházmegyei keretek között a hazai katolikus rádiózást.

Nagy bátorság volt részéről: azt mondta, „megcsináljuk, legfeljebb belebukunk”. A rádió azonban hittel, kitartással és sok támogatással immár huszonöt éve működik.

Ma az ország egyik legnagyobb vételkörzetű közösségi médiaszolgáltató rádiója, amely egri központtal, napi huszonnégy órában, regionális közműsor-szolgáltatóként dolgozik. Adása Budapest határától Kárpátaljáig, Szolnoktól Kassáig fogható, így akár másfél millió embert is megszólíthat.

– „Valami jót, valami újszerűt, valami maradandót akarunk adni” – ez olvasható a honlapjukon. Mi a rádió ars poeticája?

– Seregély érsek úgy fogalmazott: a „jó hír, a remény hangja legyen ez a rádió”,

küldetése pedig azonos az Egyház küldetésével – mindenki üdvösségének szolgálata. Ez a zsinórmérték ma is.

A feladat és a hang ugyanaz maradt, csak a technikai és tartalmi minőségben szeretnénk mindig a korhoz mérten a legjobbat nyújtani. A rádió belső missziót vállal a hívek körében, és külső missziót a távolabb lévők megszólítására. Célunk, hogy a mindennapok történéseit a hívő ember szemével lássuk és mutassuk be, illetve, hogy – Ferenc pápa szavaival élve –„vonzás által” szólítsuk meg az Egyháztól távolabb lévőket. Egy menüt kínálunk, s aki késztetést érez magában, az kapcsolódni tud ehhez, meghallhatja az evangélium hangját. Műsoraink magukban hordozzák az Egyház tanítását, hangvételünk pedig békés, nyugodt és letisztult, erőteljesen különbözik attól, amit ma a rádiós piacon tapasztalunk.

– Melyek voltak a huszonöt év mérföldkövei?

– Fontos állomás volt, amikor Ternyák Csaba érsek 2011-ben kezdeményezte, hogy a rádió szerkesztőségi bázisára építve audiovizuális műhely is induljon. Ez a Szent István Televízió, amely a neve dacára nem klasszikus tévé, hiszen nincs önálló csatornája és adása. Produkciói részben online – a YouTube-csatornán és a honlapon keresztül – érhetők el, részben pedig partnertelevíziók kapnak tőlünk heti adáscsomagokat. Nagy előrelépést jelentett az internet és az alkalmazásunk megjelenése is. Ezek által a világ bármely pontjáról hallgathatóvá váltunk, és lehetőség nyílik az adások visszahallgatására is. A műsorkészítés technikai fejlődése mára gyorsabb, pontosabb, dinamikusabb munkát tesz lehetővé.

– Kik készítik a műsorokat? Bemutatná a munkatársi csapatot?

– A Szent István Rádiót működtető alapítvány kuratóriumi elnöke Szarvas István atya, a szerkesztőség pedig egy sokszínű, elhivatott közösség. Hírszerkesztők, riporterek, zenei szerkesztők, technikusok, operatőrök és technikai munkatársak dolgoznak azért, hogy minőségi tartalom szólaljon meg nap mint nap. Több munkatársunk már a rádió indulásától velünk van. Közéleti újságírók, kulturális és hitéleti műsorkészítők is dolgoznak a szerkesztőségben, így minden műfajban igényes, színvonalas műsorok készülhetnek. Széttagoltan, több helyen végezzük a munkát, ezért fontos, hogy minden hónapban találkozunk egy lelki-szakmai napon, amikor szentmisén veszünk részt, és meg tudjuk beszélni az aktuális feladatokat.  

– Milyen szempontok alapján áll össze a műsorstruktúra?

– A törvényi előírások és a műsorszolgáltatási szerződés határozza meg a műsorstruktúrát, de mindezt a rádió eredeti küldetésének szellemében alakítottuk ki. Az alapító szándéka szerint működünk huszonöt éve.

A műsorrend alappillérei a reggeli szentmise, a déli Úrangyala-imádság és az esti rózsafüzér. Több mint nyolcvan műsorfajta áll rendelkezésre: hitéleti, egyházzenei, zenei, történelmi, tudományos műsorok, valamint nagy teret kap az irodalom. A maga nemében mindegyik fontos, és jól lefedi az érdeklődést.

A törvény a szöveg-zene arányát is szabályozza, szigorúan rögzíti és hatóságilag ellenőrzi: nálunk a beszéd dominál, a zene terén pedig nagy arányban kell magyar alkotásokat sugároznunk. Ez nem jelent nehézséget számunkra, hiszen egyébként is vonzódunk a magyar zenei alkotásokhoz.

A rádió így valóban az emberi hang terepe marad.

– Kik hallgatják a Szent István Rádiót? Vannak erről felmérések?

– A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság méréseket végez a megyeszékhelyeken, eszerint Egerben 7–10 százalék közötti a hallgatottság – ez a beszélő rádiók között kimagasló. Megelőzzük a Kossuthot és a Hír FM-et is, és a városban elérhető nyolc-tíz rádió között a harmadik helyen állunk a Rádió 1 és a Retro Rádió mögött. Vidéken, ahol kisebb a kínálat és más az igény is, még erősebb a jelenlétünk.

– Milyen élethelyzetben hallgatják az emberek a rádiót?

– Bár reprezentatív mérés nincs erről, a visszajelzések alapján tudjuk, hogy főként a negyven év feletti korosztály hallgat bennünket, a kor előrehaladtával egyre intenzívebben. Kórházi betegágynál gyakran szól a rádiónk. A betegeknek lelki kapaszkodót jelent, de taxisok és fiatal hallgatók is küldenek pozitív visszajelzéseket. A nap ritmusához igazítjuk a műsorsávokat: reggel az informatív tartalom, napközben a könnyedebb, szórakoztatóbb jellegű műsorok, estefelé pedig a mélyebb, komolyabb témák, veretesebb hangvételű műsorok kerülnek előtérbe.

– Honlapjuk hangsúlyozza a hallgatókkal való kapcsolattartást. Melyek ennek a formái?

– Fontos elem a rózsafüzér-imádság, amelyben betelefonáló hallgatók szándékára imádkozunk. Kiemelt ifjúsági program az „Egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért”, amely immár nyolc éve több száz gyermeket mozgat meg. Egy-egy templomban összehívjuk a környező településekről a gyerekeket. A helyiekre bízzuk a szervezést, csodálatos, zenés elmélkedéseket adnak elő, amit élőben közvetítünk. A hallgatóink szívesen mondanak véleményt a műsorokról, szeretnek beszélgetni. Klasszikus formák – kívánságműsor, reggeli játék – és rendszeres csoportlátogatások is erősítik a hallgatókkal való kapcsolatot. Fontosak a személyes találkozások is, ennek egy különleges formája az idén tizedik alkalommal megszervezett véradás, amelyre munkatársakat és hallgatókat is invitálunk.

– Melyek a leginkább sikeres műsorok?

– Külön felmérés nincs ezzel kapcsolatban, de

hisszük, hogy a maga nemében minden műsorunk sikeres: szeretettel készítjük, és szeretettel is fogadják őket.

Időről időre frissítünk, újítunk. Nem félünk attól, hogy olykor változtassunk akár a műsor tematikáján, akár a műsorkészítő személyén. Talán ezért sem fáradtunk bele a negyedszázados szolgálatba.

– Említene néhány emlékezetes műsort az elmúlt huszonöt évből?

– Nehéz kiemelni egyet-egyet a többi közül, s ha most mégis megteszem, egy sorozatot említenék. Kiemelkedő volt Faustina nővér naplójának hangoskönyv-változata, amely Katona István püspök kérésére készült, és az irgalmasság órájához kapcsolódva péntekenként hangzott el. Hamarosan újra műsorra tűzzük. Személyes kedvencem a Hangoló, amelyet a Szent Imre Katolikus Iskolarádiós Hálózat diákjai készítenek.

– Hogyan működik ez a hálózat?

– Az Egri Főegyházmegye fenntartásában működő több mint ötven oktatási intézmény közül  jelenleg tizenöt iskola diákjai dolgoznak benne. A rádióban tanulják a műsorkészítést, és otthon is készítenek tartalmakat. A Hangolóban a fiatalok hangja is erőteljesen jelen van a rádióban. Az a remény él bennünk, hogy ők meg tudják szólítani a kortársaikat, és ezáltal tudatosabb médiahasználatra ösztönözhetjük a fiatalságot. A program közel kétszáz diákot – általános és középiskolásokat – mozgat meg. A mentortanárok és az intézményvezetők rendkívül elhivatottak, áldozatokat is vállalnak azért, hogy a diákjaik részt vehessenek a foglalkozásokon. Így a rádió révén valódi kapcsolat jön létre az egyházmegye különböző pontjain működő iskolák között.

– Ma már elterjedt az igény szerint elérhető műsorhallgatás. Hogyan reagáltak erre?

– Műsoraink visszahallgathatók az interneten – bár korlátozott ideig, a tárhelykapacitás függvényében. Ugyanakkor továbbra is hiszek a lineáris médiaszolgáltatásban: így tudunk ízlést formálni, értéket felmutatni, például egy gondosan összeállított zeneműsorral. Míg ha ezt mindig magának rakja össze az ember, akkor előbb-utóbb beszűkül, mert mindig egyfajta ízlésvilág szerint kiválasztott alkotások, tartalmak között mozog.

– Mi jelenti ma Önöknek a legnagyobb kihívást?

– A médiazajban hallhatóvá válni úgy, hogy közben nem emeljük fel a hangerőt.

Egyszerre kell hűnek lennünk a küldetéshez, és kiszolgálnunk a hallgatók igényeit, megmutatva a világot és benne a keresztény katolikus értékrendet.

– Milyen terveik vannak a jövőre nézve?

– Továbbra is a minőséget szeretnénk képviselni a rádiózásban és a televíziózásban. Tervezzük, hogy nyitunk új platformok felé, intenzívebben leszünk jelen a közösségi médiában. Felkészültünk arra, hogy hamarosan podcasttal is megjelenjünk.

Fotó: Balogh Ferenc

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2025. december 7-i számában jelent meg.