Mit kezdjünk az MI-vel? – Molnár József digitális kommunikátor előadása Debrecenben

Molnár József teológiát és filozófiát is tanult, 15 éve részben egy szoftverfejlesztő cég tulajdonosaként, részben pedig a NHIT tagjaként foglalkozik digitalizációval.

Eljött az az idő, amikor gond nélkül bárki fake newst, vagyis hamis információkat tehet közzé az online térben – húzta alá az előadó, hozzátéve, hogy sajnos azt is pontosan tudjuk, az ilyesmi sajnos szinte semmilyen jogi következménnyel nem jár, hiszen abszolút el lehet tűnni az online világban, mindenféle felelősségre vonás nélkül.

Miért kell tehát foglalkoznunk a mesterséges intelligenciával? Molnár József öt pontban fogalmazta meg, mi az, amivel a kérdéssel kapcsolatban mindenképpen érdemes elgondolkozni.

1. Az MI nem intelligencia. Az intelligencia fogalma nehezen megfogalmazható még a különböző tudományterületek – filozófia, pszichológia, szociológia stb. – segítségével is. Az elmúlt 150 évben születtek meghatározások, de abban a formában, ahogyan mi természetes módon értjük az intelligenciát, úgy nem teljesen fedték le ezek sem a fogalmat.

2. A digitális világ nem a valóság része, csupán abban az értelemben tekinthető valóságos létezőnek, hogy a technológiai eszközök ténylegesen léteznek a fizika és matematika törvényei szerint.

Az eszközökön futó digitális világban az ember által megélt tér és megélt idő azonban nem valóságos, amit nagyon fontos megérteni.

3. Az MI nem technológiai kérdés. Technológiai értelemben a MI-t sokkal gyorsabban és hatékonyabban fejlesztik, mint gondolnánk. Ezt a folyamatot nem fogjuk tudni megállítani, sőt nincs társadalom, ország, kormányzati hatalom, amely bármilyen módon fékezni tudná a fejlődést.

A mesterséges intelligencia etikai, filozófiai, teológiai kérdésként jelenik meg az életünkben, nem technológiai kérdésként.

4. Az MI teljesen új típusú válságot idéz elő. A válság alaptényezője az eddig ismert szubjektum felszámolása. Az ember agyi, idegrendszeri, pszichikai fejlődése eddig természetes időben és természetes szociológiai közegben történt, ám a digitális világ exponenciális fejlődési íve ezt a természetes keretrendszert roncsolja. Többek között Freund Tamás agykutató, az MTA elnöke is beszél arról, hogy a digitalizált világ és eszközeinek halmaza milyen káros hatással lehet az agyi tevékenységünkre, amennyiben például addiktívvá válik a használatuk.

5. Az MI és a digitális világ a személyiségünket, a valóságosan a mindennapokban létező személyünket támadja. Az ember által kreált digitális világ ugyanis személytelen és semleges, aminek következménye, hogy a benne ragadó ember fájdalmasan magányossá válik.

Az ember legfontosabb személyes mozdulata az üdvtörténete, a személytelenné tett világ az egyén és a közösség üdvtörténetét támadja.

Az előadó arról is beszélt, hogy milyen fogalmak befolyásolják a gondolkodásunkat az MI kapcsán, melyek a digitalizáció áldásai, veszélyei, valamint arról, hogy milyen védekezési módszereink vannak.

Az előadásról (mely a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei tanévnyitóján hangzott el) szóló részletes beszámoló IDE kattintva olvasható.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír