Mit tehetnek a keresztények a békéért? – A Máltai Tanulmányok témája a háború és a veszteségek

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tudományos folyóirata, a Máltai Tanulmányok és a Vigilia társlapszámot jelentetett meg; a szerkesztők tudatosan választottak közös témát, s a két periodika tartalmát összehangolták: a háború és a veszteségek, illetve a béke és a békeszerzés problematikáját dolgozták fel interdiszciplináris áttekintéssel.

Több mint fél éve tart az orosz–ukrán háború és talán nincs is olyan közelebbről vagy távolabbról érintett ember, akiben ne fordult volna meg a kérdés, hogy mit tehetne ő a békéért. Ezt a kérdést járták körül a meghívott szakemberek kerekasztal-beszélgetés keretében a Máltai Tanulmányok Pax vobiscum! – A béke és békességszerzés lehetőségéről című folyóiratszámának bemutatóján október 25-én a segélyszervezet Bem rakparti épületében.

Solymári Dániel, a Máltai Tanulmányok főszerkesztője Görföl Tibor, a Vigilia főszerkesztője nevében is köszöntötte a jelenlévőket, köztük a beszélgetés résztvevőit: V. Komlósi Annamária egyetemi tanárt, egészségfejlesztő szakpszichológust, az ELTE kutatóját és Vigóczki Máté Györgyöt, az Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének Oroszország-kutatóját (mindketten az aktuális szám szerzői), valamint Bagyinszki Ágoston ferences szerzetest, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektorhelyettesét (a Vigilia októberi számában az Assisi Szent Ferenc és Thomas Merton „megkeresztelt” pacifizmusa című cikk szerzője).

V. Komlósi Annamária pszichológus az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos és a béke érdekében tett erőfeszítésekről szóló beszélgetés során az egyes ember felelősségére rámutatva leszögezte: Az egyén elsősorban a saját belső békéjéért felelős, ugyanakkor úton levő, fejlődő lény, s a közeli és távoli környezetének hatásai közül sem ragadható ki. Ez a belső „békemunka” tehát cseppet sem könnyű feladat.

Bagyinszki Ágoston OFM hangsúlyozta: a társadalmi konfliktusok „a szívünk mélyén keletkeznek, egyúttal a bűn struktúráiként ránk is nehezednek. Küzdenünk kell a békéért, ahogy Assisi Szent Ferenc is tette (például az V. keresztes hadjárat idején), azért a békéért, amely fájdalmasan hiányzik most, amikor lángba borult körülöttünk a világ.”

A szerzetes többek közt arról is beszélt, hogy az Egyház a ferences rendet „a békemisszióban a frontvonalra állította, a ferencesek feladata a Szentföld és az ottani zarándokházak őrzése”.

Kárpátalján, Nagyszőlősön több mint harminc éve létezik ferences misszió, amely a térségben élők boldogulását segíti, jelenleg éppen a béke szolgálatában.

Az egyén és a közösségek részéről a háborús helyzetben a szeretetszolgálatok helytállása mellett fontos az imádság; az összetett emberi helyzetekben a hirtelen ítélkezésre való hajlamunkat vissza kell fognunk, ez a nagyszőlősi ferences misszióban szolgálók tapasztalata is – mondta a szerzetes.

A konfliktusban lévő feleknek fel kell fedezniük a közös alapot, hogy remény legyen a rendezésre. Ez a közös alap: a testvériség. Egy a mi atyánk, a mennyei, az ellenségünk is a testvérünk. Assisi Szent Ferenc példája nyomán a világgal való „fraternizáló” kapcsolatben rejlik a béke titka.

Vigóczki Máté György Oroszország-kutató az orosz állam békefelfogását, önképét és világszemléletét vázolta. Ennek lényege a defenzív stratégia és az offenzív taktika egyidejű megléte. Az előbbire példa, hogy az orosz állam akkor is–  azaz az 1980-as években – önmaga megvédését tartotta szeme előtt, amikor történelme során a legnagyobb s a legbefolyásosabb volt.

Valami most kikezdte ezt a defenzív–offenzív egyensúlyi állapotot – tette hozzá V. Komlósi Annamária, utalva arra, hogy az egyén szintjén az ember optimális jólléte dinamikus egyensúlyi állapot, amelynek nincs nyugvópontja, s a veszélyt az jelenti, ha kibillen ebből az állapotból.

A pszichológus ugyanakkor határozottan kijelentette: egy belső konfliktus kezelése nem vezethet odáig, hogy a másikat megsemmisítem, ez nem fogadható el.

A háborút megélt emberek traumatizálódása olyan mértékű, hogy a jóllét új egyensúlya sok esetben csak generációkkal később áll be.

Solymári Dániel felvetésére Bagyinszki Ágoston OFM megerősítette: Ferenc pápa Fratelli tutti (Mindnyájan testvérek) kezdetű enciklikája történelmi jelentőségű, ahogy az is, hogy a Szentatya a háború kitörésének másnapján, február 25-én délelőtt elment Oroszország vatikáni nagykövetségére, felajánlva a közvetítését a háborúban álló felek között.

Vigóczki Máté György geopolitikai szakértő kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy Oroszország birodalmi gondolkodása szerint Ukrajna NATO-tagsága akkor is akut probléma, ha az csak nyolcvan év múlva következik be, ugyanakkor megismételte a szeretetszolgálat kiadványában megjelent tanulmányában írtakat, miszerint Ukrajna NATO-csatlakozása „láthatóan végleg lekerül a napirendről”, s a szakértő szkeptikus az EU-tagságot illetően is.

Továbbá a háborúval kapcsolatban megemlített egy, a hazai közvélemény számára alig vagy egyáltalán ismert tényt: az Ukrajnából Oroszországba és Belaruszba érkezők, illetve elhurcoltak száma az ENSZ szerint az 1,6 milliót is meghaladja, sőt ez a szám jóval magasabb is lehet. A kitelepítettek 80–90 százaléka nő, akiktől az irataikat elveszik, az elhurcolt gyermekek helyzete rendkívüli nehézségekkel terhelt.

V. Komlósi Annamária a segélyszerkezetek helytállásáról szólva megjegyezte: ez a tevékeny szolgálat (elfogadás, tisztelet a másik, nehéz helyzetben lévő ember felé, hogy képes legyen önmagán segíteni) rendkívül fontos, növeli a mindenkiben eleve meglévő rugalmas ellenállóképességet (rezilienciát).

A kerekasztal-beszélgetés végén Bagyinszki Ágoston OFM felhívta a figyelmet arra, hogy a Biblia szerint a béke Isten ajándéka, ugyanakkor nem feledhetjük, hogy Jézus milyen súllyal beszél a békességszerzőkről.

A nukleáris fenyegetettséggel szembesülve pedig Thomas Merton nyomán a józanságot és a lelki éberséget szorgalmazta a szerzetes.                                               

*

A Máltai Tanulmányok aktuális számának szerzői és témái:

Robert J. Vitillo a Nemzetközi Katolikus Migrációs Bizottság (ICMC) főtitkáraként a Szentszék ukrajnai válsággal kapcsolatos gondolatainak tolmácsolása mellett a katolikus egyház karitatív tevékenységéről, benne a Magyar Máltai Szeretetszolgálat több mint fél éves munkájáról is beszámol a Máltai Tanulmányok nyitó írásában.

A béke és háború realitását más szemszögből vizsgálja V. Komlósi Annamária egyetemi tanár, pszichológus, aki azt járta körbe, melyek a feltételei a lelki békének, milyen személyiségjegyek vezethetnek szadista vagy altruista viselkedéshez, és hogyan lehet megküzdeni az olyan veszteségeket is előhívó válsághelyzetekkel, mint amilyen a világjárvány, majd a határunk túloldalán zajló harci cselekmények.

Szintén a veszteség, gyász feldolgozásának a lehetőségeit kutatja Graf Orsolya és Sarungi Emőke Az élet színe és fonákja című munkájukban, amelyből megtudhatjuk, hogy nemcsak a hozzánk közelállók elvesztése vezethet gyászhoz, de az élet számos mérföldkövénél meg kell állnunk és dolgoznunk a veszteségeinkkel, hogy a múltban rekedés helyett a jelent legyünk képesek megélni.

Vigóczki Máté György Ukrajna háború utáni kihívásaival foglalkozik, és értekezéséből megtudhatjuk, hogy északkeleti szomszédunknál az éves GDP csökkenése elérheti a 45 százalékot is, és könnyen lehet, hogy az ország csak 2036-ra fogja újra megközelíteni a tavalyi életszínvonalat. Ezzel együtt a lakosai száma akár 15 százalékkal is csökkenhet a háborús áldozatok és a menekültek áradata miatt.

Nagy Balázs értekezése (Háború és környezetváltozás: A hadviselés hosszú távú környezeti hatásai) azt mutatja meg nekünk, hogy a táj, a teremtett világ akár sok száz évig magán viseli a katonai műveletek nyomait.

Varga Beáta Ukrajna múltjában kalauzol minket, melynek során végigtekinthetjük, milyen szerepet játszottak a lengyelek, a litvánok és az ortodox vallás védelme – amely akkor a kirekesztés és az asszimiláció kivédését szolgálta – Ukrajna és Moszkva közeledésében a 14. századtól kezdve.

Marsai Viktor és Tóth Klaudia arra figyelmeztetnek: Kenyában, Etiópiában és Szomáliában az év végére akár húszmillió ember is éhezhet és ez arra sarkallja az ott lakókat, hogy újra fölkerekedjenek. Van, ahol a fiatalok 75 százaléka gondolkodik már most a migrációban.

A Máltai Tanulmányok a Magyar Máltai Szeretetszolgálat társadalomtudományokkal foglalkozó, szaklektorált folyóirata, mely többek között a pszichológia, a szociológia, a szociálpolitika, a társadalomföldrajz, a pedagógia, a teológia, a történettudomány, a nevelés és a nemzetközi segélyezés területéről közöl tanulmányokat. A folyóirat nyomtatott példányai a maltaitanulmanyok@maltai.hu címen igényelhetők, illetve ingyenesen elérhetőek az Írók Boltja, Fókusz Könyváruház és a Szent István Társulat könyvesboltjában, a legújabb lapszám írásai pedig online olvashatók ITT.

Szerző: Körössy László

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír