Módosul a Miatyánk francia fordításának szövege

Kitekintő – 2013. október 22., kedd | 11:46

A közösségi oldalakon futótűzként terjed a hír, hogy „új” Miatyánk kerül bevezetésre a francia Egyházban. A sokszor pontatlan hírek valóságtartalmának jártunk utána. A La Croix a módosításról Bernard Podvinnel, a francia püspöki konferencia szóvivőjével beszélgetett.

A Miatyánk, mely Máté és Lukács evangéliumában szerepel, az egyetlen imádság, melyet Jézus Krisztus a tanítványainak átadott. Szövegezése ezért kiemelt jelentőséggel bír minden keresztény számára. A Biblia új, liturgikus fordításához 1996-ban kezdett hozzá egy francia ajkú bibliaszakértőkből és írókból álló csoport. A munka során a Miatyánk szövege is módosult. A változás azonban kizárólag az imádság hatodik kérését érinti, mely eddig így hangzott: „és ne vígy minket kísértésbe” („Ne nous soumets pas à la tentation”). Az új verzió a következő: „és ne engedd, hogy kísértésbe essünk” („Et ne nous laisse pas entrer en tentation”).

    A francia nyelvű Miatyánk a jeruzsálemi Pater Noster-templom udvarán

Ez az új fordítás nagyobb hangsúlyt helyez a Krisztussal való közösségre, Aki maga is megismerte a kísértést – nyilatkozta a La Croixnak Bernard Podvin, a francia püspöki konferencia szóvivője. A Szentírásban szerepel, hogy „a Lélek a pusztába vitte Jézust, hogy a Sátán megkísértse” (Mt 4,1), továbbá az a tanács is, amit Jézus a Getszemáni kertben adott tanítványainak: „virrasszatok és imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek” (Mt 26,41). Ha azt kérjük az Atyától, hogy ne engedjen kísértésbe esnünk, azzal tulajdonképpen erőt kérünk tőle, hogy legyőzzük és végérvényesen elhárítsuk a kísértést, ahogy Fia is tette – mondja Podvin.

Jogosan merül fel a kérdés, miért volt szükség a Miatyánk szövegének módosítására? A püspökkari titkár kifejti: az 1966-os francia fordítás során a hatodik kéréssel kapcsolatban felmerült egy teológiai jellegű probléma: a „ne hagyd, hogy engedjünk a kísértésnek” sorból „ne vígy minket kísértésbe” lett. A görög eisphero (Mt 6,13) ige szó szerint valóban azt jelenti: bevisz, bevezet, azaz egy olyan hely felé irányuló mozgást fejez ki, ahová behatol valaki. Az 1966-os változat mégis azt sugallja, hogy Isten visz minket a kísértésbe, és miatta esünk bűnbe. Ez a fordítás így félreérthető volt, és teológiai felülvizsgálatot igényelt. A szakértők azóta számos fordítási javaslatot vizsgáltak meg – „add, hogy ne kerüljünk kísértésbe”, „ne vezess minket kísértésbe”, „ne engedd, hogy kísértésbe jussunk” – de egyik sem bizonyult kielégítőnek – fejti ki Podvin.

A Biblia új, liturgikus fordítása hetven szakértő közös munkájának és három fórum folyamatos párbeszédének eredménye. Az egyik fórum a Liturgikus Fordítások Frankofón Püspöki Bizottsága (CEFTL), a másik a frankofón országok püspöki konferenciái, a harmadik pedig az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció. 17 évi munka és számos konzultáció eredményeképpen az Istentiszteleti Kongregáció jóváhagyta az új változatot.

A hírt ünnepélyes keretek között, a Francia Püspöki Konferencia következő plenáris ülésén jelentik be, melyre november 9-én Lourdes-ban kerül sor. A francia püspökök ezen a napon kapják kézhez az új Bibliát, melyet hivatalosan november 22-én tesz közzé a Franciaország, Belgium, Luxemburg, Svájc, Kanada és Észak-Afrika püspöki konferenciáit tömörítő Frankofón Országok Liturgikus Püspöki Egyesülete (AELF) – tájékoztatja a La Croix olvasóit Podvin.

Az új változat a hivatalos római jóváhagyást (recognitio) követően lép életbe, melyre minden bizonnyal még a 2014-es év folyamán sor kerül. Az új Miatyánk csak ezután kerül be az olvasmányos könyvekbe, az új misekönyvek nyomtatása pedig csak 2015-re várható. A híveknek tehát lesz idejük felkészülni a változásra – mondja a püspökkari titkár.

Az 1966-os francia változatot annak idején az összes keresztény felekezet elfogadta mint ökumenikus verziót, és a mostani módosítás felé is érdeklődéssel fordulnak. Antoine Arjakovsky ortodox történész máris egyetértésének adott hangot az új változattal kapcsolatban, mivel „az 1966-os szövegezés azt sugallja, hogy Istentől ered a kísértés”. A protestáns Jean Tartier, a Franciaországi Keresztény Egyházak Tanácsának (CECEF) tagja is pozitívan nyilatkozott az új változatról. Minden esély megvan tehát arra, hogy az új Miatyánk szintén ökumenikus dimenziót öltsön – zárja gondolatait Bernard Podvin.

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Magyar Kurír

(ki)