A két nyelven, angolul és magyarul megjelent kötetben Csókay András tudományos felfedezéseihez, közleményeihez kapcsolódó rajzokat láthatunk. Muhari-Papp Sándor alkotásainál bizonyos „orvosi helyzeteken” kívül (műtő, boncterem) megjelenik a Szentháromság misztériuma, és így a rajzok szemlélése misztikus lelkigyakorlattá lesz.
Csókay professzor számos új műtéti eljárást, módszert dolgozott ki, és minden nemzetközi sikert aratott szakmai ötlete rózsafüzér imádság közben jutott az eszébe. Leghíresebb felfedezése az éralagútműtéti módszer, amelynek lényege: a koponyacsont elvételét követően a duzzadó agy felszíni ereit a csontszél általi leszorítástól védik meg az úgynevezett „Betlehem” párnákkal. (Az elnevezés összefüggésben van Jézus Krisztus születésével: ő az egész emberiség megváltására született, míg az éralagút-módszerrel meggyógyított, gyakran menthetetlennek látszó betegek mintegy újjászületnek.) Így az agykéreg nem hal el. Ezt a két dolgot korábban nem lehetett elérni. Az új módszer révén a halálozási arány a felére csökkent, a hasznos túlélés pedig négyszeresére nőtt.
Csókay András több nemzetközi tudományos laphoz is elküldte kutatásai eredményét, de mindenhonnan visszautasították. 2000 tavaszán megismerkedett Muhari-Papp Sándor Balázzsal, akinek mesélt a gondjairól. A festőművésznek súlyos koponyasérülése volt tizennyolc éves korában. Hetekig feküdt kómában, az orvosok szinte egyáltalán nem bíztak a gyógyulásában. Akkoriban épp abban az intézetben feküdt, ahol Csókay András később dolgozott. Muhari-Papp a felépülése után sok központi idegrendszeri sérült beteget gondozott. Az idegsebész és a művész beszélgetései közben felmerült, hogy meg kellene rajzolni Csókay András módszerét. Utóbbi elmondta a gondolatait, a művész megrajzolta azokat. Imádkoztak, rajzoltak, míg végül elkészültek a rajzok, melyeket elküldtek a világ nagy idegsebészeti lapjaiba, az USA-ba és Európába.
A fogadtatás egészen elképesztő volt, rengeteg helyen közölték a tanulmányt a rajzokkal együtt, az éralagútműtéti módszer több díjat nyert, így 2002-ben, a Baliban rendezett világkongresszuson, majd itthon 2005-ben jutalmazták Prima Primissima díjjal a tudomány kategóriában. Külföldről rengeteg személyes elismerést kaptak, azóta már sok helyen alkalmazzák az eljárást. Csókay András meggyőződése, hogy mindebben komoly szerepe volt annak, hogy az éralagúttal felhívták a koponyasérültekkel foglalkozó idegsebészek figyelmét a korábbi problémára, és egyben megoldást is adtak. „Mindez a rózsafüzérnek és a Szűzanyának köszönhető, aki révén választ kapott arra, miért volt sikeres a műtét” – írja az idegsebész.
Muhari-Papp Sándor Csókay András útmutatásai alapján megrajzolta a bőrnyújtás technikáját is, amely újabb térnyerési módszert jelentett a súlyos koponyasérültek kezelésében. Az idegsebész felidézi azt is, hogy 2005 augusztusában a keresztény orvosok találkozójáról tartott hazafelé az ország egyik végéből, amikor a rózsafüzér mondása közben felvillant az ötlet, hogyan válhatnak az idegsebészeti műtétek pontosabbá. „Nem a kézélen kell támasztani, hanem ujjhegyen, mégpedig a műszerfogó ujjhegyeken. Így kiesnek azok a kis kéz- és ujjízületek, melyek átviszik az élettani kézremegést a műszervégre. Az élettani kézremegés a szívütésekből ered, van neurogén eredete is, például fáradtság, stressz.” A kérdés az volt, hogyan lehet mindezt megjeleníteni? „Ima, böjt, ima, aztán rajzolás” – heteken, hónapokon keresztül ment ez így, és komoly eredmény született. Rengésmérővel tizedmásodmilliméter pontossággal mérték ki a változást, remegéscsökkenést. Az első cikket a Surgical Neurologyban nyolc nap alatt fogadták el, a másodikat három nap alatt. Csókay professzor szerint ez világrekord, egy ismeretlen, kis, magyar idegsebészeti osztályról, Szombathelyről, egy nagy, nemzetközi, tudományos világlap ilyen rövid idő alatt igent mond a cikkre. „Hihetetlen! Isten segítségével minden lehetséges!”
Csókay András szerint a tudomány csak felismer, megismer, sosem kinyilatkoztat. A professzor emlékeztet, az összes tudományos igazság megvolt már, mielőtt felfedezték. „Mi csak megismerhetjük az Isten által teremtett természeti törvényeket. Ezért nem mondhat ellent egymásnak a tudomány és keresztény hitünk.” Ahogy azt Szent II. János Pál pápa hirdette: ugyanannak az ősigazságnak a megismerésére törekszik mindkettő, csak más eszközökkel, más megismerési rendben. A hit és az ész olyan, mint a madár két szárnya: mindkettő kell az embernek, ahogy a madárnak is, hogy emelkedjen.
A kötet angol nyelvű részét Szakolczai Krisztina fordította.
Muhari-Papp Sándor Balázs – Csókay András:
Művészet és idegsebészet együtt a hitben
Kairosz Kiadó
Fotó: Merényi Zita
Bodnár Dániel/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria