Újabb műhelykonferencia a ferencesek második kolozsvári megtelepedéséről

A 300 éves jubileumot több szakaszban ünnepli a ferences közösség, összhangban a ferences nagycsalád 800 éves centenáriumi alkalmaival. Az első szakaszra 2023. november 11-én került sor, amelyen domonkos, unitárius, református és jezsuita egyháztörténészek mutatták be az óvári kolostor 1725 előtti közösségeinek időszakát. A jubileumi műhely-konferencia második szakaszát november 23-án, szombaton tartották a ferences kolostor dísztermében.

A kolozsvári ferencesek második megtelepedése az egykori óvári domonkos helyen a feljegyzések szerint 1725. június 13-án, Páduai Szent Antal ünnepén történt, amikor a „roskatag állapotú templom kulcsait Antalffi János püspök nevében Szabó Mihály, Kolozsvár akkori kanonok-plébánosa a rendtartomány megbízottjának, Antalffi Istvánnak, a visszatérő ferencesek első házfőnökének átadta”.

Orbán Szabolcs ferences testvér, a rendezvény egyik házigazdája a résztvevőket köszöntő beszédében kiemelte, hogy a szerzetesi körökben szinte közhellyé vált

hálával tekinteni a múltra, szenvedéllyel megélni a jelent, reménységgel átélni a jövőt”

gondolat jegyében a 300. évfordulóra készülve fontosnak tartják, hogy hálával tekintsenek az elmúlt három évszázadra és az azt megelőző időszakra is.

A rendtartomány elöljárója, Urbán Erik ferences tartományfőnök is jelen volt az eseményen, aki köszöntőjében az együtt ünneplés, a hálaadás és az együtt gondolkodás lehetőségére hívta fel a figyelmet, hiszen, mint fogalmazott, a jubileumi alkalom arra hív, hogy együtt fedezzük fel múltunk kincseit, azokat a történelmi, művészeti és kulturális értékeket azzal a lelkiséggel együtt, amely nélkülözhetetlenül hozzájárult Kolozsvár gazdag örökségéhez.

A műhely-konferencia első részében Lupescu Radu művészettörténész A kolozsvári középkori domonkos kolostor építéstörténete címmel tartott előadást.

A kutató az elmúlt bő másfél évtizedben általa személyesen kísért és felügyelt kolostor- és templomfelújítás során feltárt középkori részleteket ismertette.

Az építkezés tematikájánál maradva Guttmann Szabolcs építész – aki csapatával, munkatársaival szintén sok éve kíséri és segíti a felújítások folyamatát –, A kolozsvári ferences kolostor kialakítása, egy rendhagyó középkori épületegyüttes keretein belül a 18. században című előadásában időutazásra hívta a jelenlévőket a fényképekkel gazdagon dokumentált felújítások bemutatásával, egészen napjainkig.

Kovács Zsolt művészettörténész A kolozsvári ferences templom és kolostor barokk átalakításai és berendezése címmel, mintegy „körbevezetést” tartva felhíva a figyelmet a művészeti értékekben gazdag templomra, ismertetve a külső és belső, egykori és mai berendezés, felszerelés értékeit.

Zárásként Lupescu Makó Mária történész a Szerzetesek főztje – Étkek és étkezési szokások a szerzetesek körében címmel ínycsiklandó és ízes bemutatót tartott a szerzetesek, kiemelten a ferencesek konyhájáról, asztaláról, arra keresve és adva választ, hogy hol, mikor, mit és mennyit étkeztek a kisebb testvérek, szem előtt tartva az ezeket meghatározó spirituális tényezőket (például regula, káptalani határozatok, egyházi liturgikus év böjtjei stb.).

A műhely-konferenciát jó hangulatú ebéd követte a kolostorban. A szervezésben a teljes kolozsvári ferences közösség részt vett: a konyhai munkálatoktól kezdve az előadóterem előkészítéséig, a konferálásig, a technikai, online részletekig a testvérek és munkatársaik szolgáltak.

Az esemény támogatói az MTA Domus szülőföldi ösztöndíjpályázat és az Erdélyi Ferences Rendtartomány voltak.

Forrás és fotó: Kolozsvári ferences közösség/Romkat.ro

Magyar Kurír