Nagyböjti lelkinapon vettek részt a szegedi püspökség munkatársai

A lelkinap témáját annak a négy barátnak példája nyomán dolgozták fel, akik Márk evangéliumának (Mk 2,1–5) tanúsága szerint ötödik barátjukat együtt vitték el Jézushoz; nem feladva tervüket, amikor a tömegben nehézségekkel szembesülte –

és Jézus a hitüket látva megbocsájtotta béna barátjuk bűneit, majd talpra állította őt.

A lelkinap kezdetén a résztvevők egy pusztát építettek egy száraz sivatagi rózsa körül, amelyhez hozzáadták az ige életadó vizét, majd önmagukat egy-egy fakocka segítségével megszemélyesítve elkezdtek építkezni a sivatagban, amely hamarosan a püspökség épületévé állt össze.

Elek László SJ elmélkedése abban segítette a lelkigyakorlatozókat, hogy meglássák önnön viszonyukat az evangéliumhoz.

Majd a résztvevők „mindennapi csodáikat” osztották meg egymással – mindazt, amit Jézus közöttük tesz.

„A délelőtti foglalkozás üzenete az volt számunkra, hogy a püspökségen sokféle ember dolgozik többféle szakmát képviselve a könyvelőktől, a pályázatírókon és a személyzetiseken át a pasztorális és evangelizációs szakemberekig, a gondnokot és a takarítónőt sem kihagyva, és megértve az, hogy a hit megélésében is más fokon állunk, de mégis együtt építjük Isten országát az egyházmegyében” – olvasható Gyuris Gellért, Máramarosi Mária, Piros Adorján és Vargáné Bögi Veronika közösen írt beszámolójában.

„A játéköröm a játék lényegéből adódik, mivel a játék önmagáért való. (...) játszottunk először párokban, majd együtt az egész szoba közössége, csupán az öröm kedvéért, egységben és közben egymásra figyelve” – írta az egyik résztvevő a lekinapra visszatekintve.

A programot szentmisével zárták, amelyet Kondé Lajos, a Szeged-Csanádi Egyházmegye pasztorális helynöke és Serfőző Levente, az egyházmegye Kateketikai Intézetének vezetője, oktatási püspöki helynök, kateketikai és ifjúsági referens mutatott be.

„Hazafelé azon a békességen örvendeztünk, amivel az Úr megajándékozott bennünket, résztvevőket és szervezőket egyaránt. Ez volt tehát a második közös nagyböjti lelki napunk – szerepel a beszámolóban. – A megkezdett utat folytatni fogjuk, hisz mi is érezzük, hogy az Egyháznak, a püspökségnek is »egyre inkább tudatosítania kell, hogy állandóan szüksége van arra, hogy evangelizálják« (Ferenc pápa: Evangelii gaudium 164)”.

Forrás és fotó: Szeged-Csanádi Egyházmegye

Magyar Kurír