Nagyboldogasszony-búcsút ünnepeltek Máriakéménden

A hagyomány úgy tartja, hogy Jézus Krisztus nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja, Mária holttestét, hanem röviddel halála után föltámasztotta, és magához emelte a mennyei dicsőségbe – ezt ünnepeljük Nagyboldogasszony napján, mely a legbensőségesebb, legmagasztosabb Mária-ünnep.

A máriakéméndi kegytemplomot is Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel 1753-ban.

Az oltáron álló aranysugaras tiroli kegyszobor a Napba Öltözött Asszonyt ábrázolja, úgy, ahogy az 1740-es csodajelenéskor látták a kislányok az aranyfényben ragyogó Mária-képet.

Augusztus 13-án tartották a máriakéméndi templom főbúcsúját, melyre mint évszázadok óta mindig, idén is sokan elzarándokoltak. A helyiek megfigyelése szerint Kéménden búcsúnapkor sosem esett az eső. Ezúttal is szép idő, ragyogó napsütés fogadta a híveket.

Bukovics István helyi plébános köszöntötte Felföldi László pécsi megyéspüspököt, Fábiánné Mester Rita polgármestert, a kórus tagjait, a zarándokokat, híveket, köztük a népviseletbe öltözötteket.

Felföldi László püspök homíliájában Mária alázatosságát méltatta, aki Istentől részesült a kiválasztottság nagy kegyelmében, és igent mondva Isten szavára szerepet vállalt Isten Fiának megtestesülésében.

A főpásztor arra buzdított, hogy Mária alázatos, Isten akaratát elfogadó példáját kövessük mi is az életünkben. Ehhez szükséges, hogy a családok üljenek le otthonaikban és beszélgessenek egymással, mert a beszélgetések viszik előre mindannyiunk életét. Fiataljaink előtt számtalan kihívás és csábító lehetőség áll, nagyon fontos, hogy rátaláljanak a helyes útra, mely Isten országába visz.

A pécsi megyéspüspök arra is felhívta a hívek figyelmét, hogy ne csak ünnepnapokon töltsék meg a templomot, hanem akkor is vegyenek részt vasárnap szertartáson, ha igeliturgiát tartanak. Fontos, hogy ha csak néhányan vannak is, gyűljenek egybe a közösségek, egyházközségek tagjai, és beszélgessenek a hitről és a Bibliáról. Az együtt gondolkodás megújítja a plébániai közösségeket, és hittel, reménnyel teli utat tár eléjük.

Felföldi László püspök szentbeszédében ezúttal is tanúságot tett az Istenbe vetett hitből fakadó végtelen erőről, reményről és szeretetről, melyet minden látogatása alkalmával közvetít a közösség felé.

A szentmisén zenei szolgálattal közreműködött a bólyi hagyományőrző kórus, Vidáné Kresz Beáta vezetésével; valamint orgonán Iváncsits Tamás kántor.

A búcsúünnepet a pápai himnusz, a magyar himnusz és a Boldogasszony anyánk kezdetű ének zárta.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír