Nagymányai Koller Ignác püspök 1762-től 1773-ig töltötte be a főpásztori tisztséget az egyházmegyében. Kormányzása alatt kilenc új plébániát alapított, huszonegy templom építését hagyta jóvá. Sokat tett Veszprém városáért szociális és építészeti téren egyaránt: 1766-ban vízvezetéket építtetett a várig, restauráltatta a Gizella-kápolnát, elkezdte a veszprémi szeminárium építését, földbirtokot vásárolt a városban működő „kórház és aggápolda” részére, valamint árvaházat alapított. Fő művének a Fellner Jakab tervei alapján készült veszprémi püspöki palota tekinthető, amelynek kivitelezési munkálatai 1765-től 1773-ig tartottak.
Az épület északi emeleti szárnyában könyvtárszobát létesített, amelynek polcain a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár költözéséig ott sorakozott 708 a leltárkönyvben számba vett kötet közül. A könyvtárszoba enteriőrje – a 18. századi beépített polcrendszer, az ahhoz kapcsolódó intarziás faburkolat és a tudatosan méret szerint csoportosított gyűjtemény – a püspök gondoskodásáról, a barokk pompa szeretetéről és különleges esztétikai érzékről tanúskodik.
Nagymányai Koller Ignác könyveinek számba vételét halála után, 1773-ban végezte el egykori szertatója, Mayer György. Az összeírás eltér a korban megszokott szakcsoportos leltáraktól: nagyság szerinti csoportosításban közli a könyveket (ívrét, negyedrét, nyolcadrét, tizenhatodrét). Összesen 1671 tételt rögzít a kézirat.
A könyvek ex librise a címlap verzóján beragasztott püspöki címer; alatta a szöveg: Ignatius Koller episcopi Weszprimiensis (vagyis Koller Ignác veszprémi püspök). A tartalmukban értékes, kötésükben szemet gyönyörködtető művek közül mindenképpen említésre méltó Fendt Tóbiás lengyel származású festő és rézmetsző Sírfeliratok, síremlékek című, 1574-ben megjelent munkája. Ókori és középkori sírfeliratokról, síremlékekről találhatunk metszeteket a műben, köztük olyanokról, amelyek ma már nem láthatók eredeti formájukban.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria