Külföldi hírek
A Magyar Nemzet (8.o.) Enyhülő szembenállás címmel számol be arról, hogy tegnap XVI. Benedek pápa fogadta Izrael két főrabbiját. A lap szerint megfigyelők a Vatikán és Izrael közti minapi diplomáciai súrlódás megszűntének jeleként értelmezik a találkozót. A polgári napilap idézi Izrael vatikáni nagykövetét, Oded Ben-Hurt, aki azt mondta az előző napon, hogy Jona Metzger askenázi és Slomo Amar szefárd főrabbi kérni fogja a pápát: segítse az antiszemitizmus és a terrorizmus elleni harcot. MN/MK
Hazai hírek
A Népszabadság (Nagy harag… 1.,2.o.) beszámolva az Alfa Szövetség, a Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága, a Magyar Bioetikai Társaság és a Pacen in Utero Egyesület által az abortusztabletta ellen szervezett budapesti tüntetésről, megjegyzi, hogy egy bieotikai konferencián Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek kifejtette: a legújabb genetikai kutatások eredményei is azt erősítik meg, hogy az emberi élet a fogantatás pillanatától kezdődik, ezért a magzatot, annak emberi méltóságát már az első perctől fogva védeni kell. A magyar katolikus egyházfő kijelentette: elítéli és az emberi élet méltóságával összeegyeztethetetlennek tekinti az egyház az abortusztabletta alkalmazását. Népszabadság/MK
A Magyar Nemzet (15.o.) Kőkeresztet avattak címmel számol be arról, hogy a szent kereszt felmagasztalása szerdai ünnepén felszentelték a hívek adományaiból megalkotott négy magas kőkeresztet a Taktaharkány Tiszalúc felőli bejáratánál. A cikkből kiderül: Taktaharkány római katolikus temploma és plébániája az 1920-as években épült, ám a kőkereszt felszentelésére már nem kerülhetett sor, mert jött a második világháború. Hatvanhat éves adósságot törlesztettek a hívek szerdán este felekezeti hovatartozás nélkül, ugyanis a falu római katolikusai, reformátusai és görög katolikusai, illetve a Taktaharkányból elszármazottak adományaiból készült a kőkereszt, amelyet egy erdőbényei kőfaragó mester készített el az 1939-es tervek alapján. Az avatóünnepségen Juhász István címzetes kanonok, Taktaharkány római katolikus lelkipásztora szentelte fel a keresztet, s úgy fogalmazott, a szeretet, a munka és az összefogás elválaszthatatlan fogalom a hitben. Varga László polgármester hangsúlyozta: az emlékmű felszentelése valóban egy felekezeti hovatartozástól független összefogás eredménye, hittel teli adakozás a Gondviselésnek. Azt is elmondta, a gyűjtést Oleszka Jánosné, helyi nyugdíjas hívő szervezte. Koncz Ferenc fideszes országgyűlési képviselő szintén kiemelte, hogy a helybeliek lelki egysége egy egész ország számára példakép lehetne. MN/MK
Szintén a Magyar Nemzet (14.o.) Isten-kereső költészet címmel közli, hogy tegnap és ma közös konferenciát rendezett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a római La Sapienza Tudományegyetem Találkozások, József Attila és a XX. századi magyar Isten-kereső költészet címmel. Az előadásokban szó volt a mítosz és irodalom, a népi vallásosság és a transzcendencia kapcsolata, a XX. századi magyar irodalom Isten-élménye, Babits, Kosztolányi, Szabó Lőrinc, Pilinszky János és Sík Sándor költészetének metafizikai és transzcendens távlatai. Ezzel összefüggésben jelenik meg József Attila Isten-élménye, vallásfilozófiai ihlete, a bűntelen bűnösség és a Nagyon fáj című kötet problémarendszere. MN/MK
Határon túli hírek
A Budapesti Reggel (11.o.) Magyar segített magyarnak című tudósítása szerint az anyaországi segítség sokat jelent a házaikat a súlyos árvíz után újjáépítő székelyföldi emberek számára. A tudósítás kiemeli: a Temes megyei árvíz sújtotta falvakban is gőzerővel folyik az építés. Óteleken, ahol az egyik legnagyobb pusztítást végezte a májusi árvíz, az újrakezdésért imádkoztak a hét végén megtartott Mária-napi búcsún. A szentmisén a plébános is arra biztatta híveit: „Nem szabad elcsüggedni, mert az élet nem állt meg. Folyik az újraépítés, a helység pedig megint olyan lesz, mint a veszedelem előtt volt.” Budapesti Reggel/MK
