Napi sajtószemle

A Népszavában (13. o.) Rónay Tamás Kétes számlák, gyanús tranzakciók címmel megállapítja: gyökeres átalakításon ment át a Vatikán bankja, az IOR az elmúlt bő egy évben. „Azt mondhatjuk, a pénzintézet új vezetője, a belga Jean-Baptiste de Franssu kinevezésével lezártnak tekinthető a számos kétes ügybe keveredett bank reformja” – írja a cikk szerzője. Rónay szerint a vatikáni bank Ferenc pápa legnagyobb kihívása, és azt, hogy valóban átlátható intézménnyé válik-e, a jövő dönti el. Bírálatok kereszttüzébe került ugyanakkor az IOR leváltott elnöke, Ernst von Freyberg, aki szerint az elődök okoztak komoly pénzügyi gondokat.

A Krónika.ro (Jóváhagyták…) részletesen, a Magyar Hírlap (Iskolát… 6. o.) és a Magyar Nemzet (Új magyar iskola… 1. o.) néhány sorban számol be arról, hogy a marosvásárhelyi tanács kedden megszavazta a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozásáról szóló határozattervezetet, ugyanakkor másfél millió lejt különített el az ingatlan felújítására. Peti András alpolgármester közölte: a szerződés egyik leglényegesebb része az időtartama, hiszen húsz évre szól. Emellett azt is kimondja, hogy a felújítandó épületben két iskola kap majd helyet. „Az Unirea Főgimnázium mellett a római katolikus iskola is önálló jogi személyiséggel fog rendelkezni, amivel azt a fajta békés együttműködést szeretnénk szentesíteni, melyben két iskola is jól érezheti magát.” A felekezeti iskola létrehozásáról kilenc RMDSZ-es és hat demokrata-liberális tanácsos döntött. A város másik alpolgármestere, Claudio Maior így értékelt: „A románok és a magyarok legkevesebb húsz évig lesznek együtt az épületben. Ami bizonyos: a mostani főgimnázium húsz évig ott marad, és két hónapon belül elkezdjük a felújítási munkálatokat a ma megszavazott pénzösszegből.” Tamási Zsolt, az iskolaalapítással megbízott Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány marosvásárhelyi világi képviselője elmondta: az, hogy a határozattervezetet elfogadták, csak az első lépés. Az önkormányzati jóváhagyás után a tanfelügyelőségen össze kell majd hívni egy igazgatótanácsi ülést, amelynek engedélyeznie kell az intézmény létrejöttét. Ha az engedély megvan, elküldik a minisztériumba, és a tárca döntésével válik véglegessé az intézmény létrejötte. A szerződés kapcsán kifejtette: köztük és a polgármesteri hivatal között még folynak a tárgyalások ennek feltételeiről. Mindkét fél ismertette alapelveit, és a katolikus státus csak akkor hajlandó aláírni a dokumentumot, ha a felekezeti iskola önálló jogi intézménnyé alakul. A hivatal képviselői nemrég bejelentették, hogy megegyeztek az egyházzal, holott még szó sincs a szerződés aláírásáról. Erre akkor kerül sor, amikor a minisztériumi jóváhagyás is megszületik.

A Népszabadságban (13. o.) Tanács István „A Júdások itt vannak köztünk” címmel írt riportot arról, hogy Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek augusztus elsejétől a tízezer lakosú Jánoshalmáról áthelyezte Nagyidai Zsolt plébánost a kétezer lelkes Császártöltésre. Jánoshalmán aláírásokat gyűjtenek a katolikus hívek, hogy megtartsák a papjukat. A riport negatív színben tünteti fel a főpásztort, és rokonszenvesnek mutatja be az elhelyezett plébánost.

A Magyar Nemzet (10. o.) Együtt marad-e Munkácsy trilógiája? című összeállítása szerint Pákh Imre műgyűjtő, Munkácsy Mihály Golgota című festményének tulajdonosa továbbra is reméli, hogy végül együtt marad a művész Krisztus-trilógiája. „A részletekbe nem avattak be, de bizakodó vagyok” – mondta néhány nappal azelőtt, hogy a Krisztus Pilátus előtt című alkotást becsomagolták, hogy elszállítsák tulajdonosához, a kanadai Hamilton Művészeti Galériába. Pákh Imre titokzatos vevők helyett a magyar államnak adná el a Golgotát, de az árát nem árulja el. (A Krisztus-trilógia harmadik darabja, az Ecce Homo a debreceni Déri Múzeum tulajdonában van.)

A Frissújság.ro Szent Flórián-szobor Nagykárolyban címmel közli, hogy Marius Mond helyi vállalkozó biztosítja egy bronzból készült Szent Flórián-szobor felállításának költségeit Nagykárolyban a Deák téren. Az alkotás elkészítésére Deák Árpád nagyváradi szobrászművészt kérte fel. A tervet a helyi tanácsnak is jóvá kell hagynia. A hírportál emlékeztet rá: a tűzoltók védőszentjének szobra először a hajdani központi piactéren állt, később a kastélykertbe helyezték át, ahol 2003-ig maradt. Mivel a több mint kétszáz éves alkotás a helyszínen megdőlt, még abban az évben leemelték talapzatáról, és restaurálás céljából a Károlyi-kastélyba szállították. Mindez 2008-ban meg is történt, de az azóta eltelt hat év alatt az önkormányzatnak nem sikerült köztérre helyeznie a műalkotást. Szent Flórián szobra – amely 1811-ben készült a város költségén, és Klobusiczky Péter római katolikus püspök leplezte le – nem képvisel ugyan különösebb művészi értéket, ám Nagykároly város legrégebbi köztéri szobra, a régiség pedig önmagában is értéket jelent. Eredetileg az egykori piac közepén, a jelenlegi ortodox templom helyén állt. Innen az 1970-es években mozdították el, az akkoriban gyakorlatba ültetett úgynevezett „szisztematizálási” terv keretében. Időközben vandál kezek kisebb mértékben megcsonkították, ezért restaurálásra szorul. A szobor egy római katonát ábrázol, akit Diocletianus császár uralkodása idején keresztény hitéért az Ems folyóba vetettek, később katolikus szentté avattak, a tűzoltók, kéményseprők védőszentjévé vált.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír