Napi sajtószemle

A Népszabadság (Emlékezés… 1., 11. o.), a Magyar Hírlap („Szembe kell néznünk…” 2. o.) és a Magyar Nemzet (Emlékezés… 2. o.) beszámolói szerint a hétvégén a roma holokauszt áldozataira emlékeztek országszerte. Hetven éve több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban. Áder János köztársasági elnök beszédében elítélte a felelősöket, és hangsúlyozta, bízik abban, hogy a 21. század magyarságának önbecsülése a kölcsönös tiszteletre épül. Szombat délután a Horváth Mihály téri templomtól több száz roma és nem roma menete indult el, hogy megemlékezzenek az áldozatokról. A Szent Egyed Közösség vasárnap estére – a kislétai gyilkosság ötödik és a cigány holokauszt hetvenedik évfordulóján – ökumenikus imádságra, megemlékezésre hívott a pesti Jézus Szíve templomba. Közleményük szerint „Szükséges, de nem elégséges elutasítani a fajgyűlöletet, az erőszak és a barbárság más megnyilvánulásait. Nem elég nemet, igent is kell mondani a szolidaritásra és a testvériességre.”

A Népszabadság (1., 7. o.) Vallásháborúvá alakult a román elnökválasztási kampány címmel ír arról, hogy nem győzi hangsúlyozni román származását és ortodox vallását Victor Ponta román miniszterelnök, akinek ellenfele, Klaus Johannis német ajkú, ráadásul evangélikus.

A Székelyhon.ro Székely kapus zarándokhely, a Krónika.ro „Székely kapus golgota” Véckén című beszámolói szerint elkészült Székelyföld első, székely kapukból álló keresztútja. A „székely golgotát” a hétvégén avatták a székelyvéckei falunapokon, több száz hívő előtt. A tizenöt székely kapuból álló kálvária mindenkinek üzen: aki vallásos, az Jézus szenvedéstörténetében tud elmélyülni ezen a helyen, aki pedig a szépet szereti, az a faragott, restaurált székely kapukban gyönyörködhet. Szombat délelőtt a stációk melletti elmélkedéseket követő szentmisén Hajlák Attila marosvásárhelyi káplán leszögezte: „Erre a keresztútra szükség volt, szükség van. Kereszthordozó nemzedék vagyunk, hozzá kell edzenünk vállunkat és szívünket a kereszt viseléséhez, de egyedül nem bírjuk. Ez a keresztút is erre akarja felhívni a figyelmet, ezt akarja kifejezni Isten felé: egyedül nem bírjuk a keresztet.” Bene Gábor helyi plébános pedig hangsúlyozta: „Ez a hely a jövőt jelenti, azt, hogy ez nem egy kihalófélben lévő falu, amint azt sokan elkönyvelték. Ez a keresztút zarándokhely lesz, mert minden nagyböjtben itt fogjuk elvégezni a keresztutat. Az emberek lassan megszokják, és idegenből is jönnek majd.” A plébános reméli, hogy Székelyvéckén hamarosan csodák is fognak történni.

A kálvária ötlete Fekete Pál polgármestertől származik, aki eddig csaknem ötven dűlőfélben lévő székely kaput vásárolt meg és restaurált, legtöbbjüket Korondról. Felidézte: „Amikor a falu bejáratánál lévő székely kaput emeltük, akkor fogalmazódott meg bennünk: kálváriát kell állítanunk székely kapukból. Így született a központ fölötti kilátónál ez a hely. A stációk mindegyike úgy néz ki, hogy a gyalogkapu nyíló része helyett egy szélezetlen deszkából készült feszület áll, arra Kálmán Éva nővérem domborművei kerültek, a kapu mellett pedig egy elmélkedőtábla. A tizenötödik, három kereszt fölött lévő nagykapu pedig máréfalvi. Aki vallásos, az Jézus szenvedéstörténetében tud elmélyülni ezen a helyen, aki pedig a szépet szereti, az a faragott, restaurált székely kapukban gyönyörködhet.” Fekete Pál rámutatott: a 14 kapunak 14 gazdája van. „A kapunként megszabott összeget két hét alatt sikerült összegyűjtenünk. A legnagyobb élményem az volt, hogy aki ennek a példátlan értékű összefogásnak részese volt, annak nem volt fontos a felekezeti hovatartozás, hanem egyszerűen csak magáénak érezte ezt az ügyet.” Ábrám Noémi, a Diakónia Keresztyén Alapítvány marosvásárhelyi szervezetének ügyvezetője elmondta: „A valós ökuménia megvalósulását látjuk egy-egy ilyen gesztusban. Az együvé tartozás kifejezése lehet az, hogy reformátusokként egy katolikus kezdeményezést támogatunk. Ezt akartuk kifejezni azzal a felirattal is, ami a családunk által állíttatott kapun szerepel: »Hálával Istennek, szeretettel embernek«. Tehát hitünk megélése ez a gesztus, és szeretnénk szeretettel viszonyulni más vallású emberek iránt.” Magyary Előd marosvásárhelyi fogorvost sem rokoni, hanem baráti szálak fűzik Székelyvéckéhez. „Amikor egyszer a faluba látogattunk, azt láttuk, hogy az én Fekete Pál komám a műhelyben székely kapukat javít. Elkezdtünk beszélgetni a kálvária ötletéről, és arról az értékmentésről, ami tulajdonképpen az egész kezdeményezésnek a motivációját jelenti. Akkor ajánlkoztam, hogy Árpád testvéremmel együtt mi is részesei szeretnénk lenni ennek a munkának”.

A Kárpatinfo.net Ung-vidéki görögkatolikus honismereti hittantábor címmel közli, hogy július 29–31. között az Ungvári járásban élő görögkatolikus fiataloknak honismereti hittantábort szervezett Szkoropádszky Péter palágykomoróci áldozópap és Benzo György papnövendék. A tábor alapgondolata és elsődleges célja az volt, hogy erősítse a számos településen, elszórtan élő görögkatolikus fiatal összetartozás-tudatát és nemzeti identitását. A háromnapos táborra 33 hittanos gyűlt össze Sislócról, Pallóból, Gálocsból, Palágykomorócról, Szürtéből és Téglásról. A szervezésben sokat segítettek az egykori hittanosok, akik immár fiatal felnőttként kísérték a gyermekeket. A szervezők köszönetüket fejezik ki a Bethlen Gábor Alapnak az anyagi támogatásért, mely nélkül ez a tábor nem jöhetett volna létre. A rövid, ám tartalmas három nap alatt a hittanosok beutazták fél Kárpátalját, ezáltal kicsit jobban megismerhették szülőföldjüket, együtt imádkozhattak, szórakozhattak, és új barátokra is szert tehettek. Mindenki szép élményekkel, hitében gazdagodva tért haza.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír