Napi sajtószemle

Az Erdon.ro Négynyelvű Miatyánk a keserűi búcsúban címmel számol be az érkeserűi hívek Szent Anna-napi búcsújáról. Az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka Vakon Zsolt püspöki titkár volt, aki beszédében két témáról elmélkedett: a kőből készült templomról, valamint az élő templomról, melyek mi vagyunk, keresztény hívek. „Ahogy a köveknek helyük van a templomban, úgy nektek is minden vasárnap helyetek van itt a templomban” – fogalmazott a tisztelendő. Szentbeszédének másik témája a felebaráti szeretet és a megbocsátás volt. Figyelmeztetett: „Legyünk egymáshoz emberségesek, fogadjuk el egymást, szeressük, törődjünk egymással, és szívből bocsássunk meg mindenkinek. (…) Amilyen szép ez a templom, legyen olyan szép a ti szívetek, lelketek.” A szertartáson a hívek négy nyelven (magyarul, románul, németül és angolul) mondták el az Úr imádságát, a Miatyánkat. A záró áldás előtt az egykor Érkeserűn szolgált Német László nyugalmazott plébános szólt a hívekhez, felidézve, hogy amikor harminc évvel ezelőtt ideérkezett, semmilyen segítséget nem kapott az akkori világi vezetőségtől, az istentelen diktatúra, kommunizmus nem engedte ezt. A szentmise a himnuszok (pápai, magyar, székely) eléneklésével ért véget.

A Frissújság.ro Istenélmény a hétköznapokban is címmel számol be arról, hogy Urunk színeváltozásának megünneplésére gyűlt össze tegnap a sándorhomoki közösség. Augusztus 6-án a Tábor hegyi megdicsőülésre emlékeznek a katolikusok, az eseményre, amikor Jézus Péterrel, Jakabbal és Jánossal együtt felment egy magas hegyre, ahol színében elváltozott előttük. Ruhái fényesek, ragyogó fehérek lettek, amikor megjelent neki Illés és Mózes. A sándorhomoki búcsú főcelebránsa, Molnár Eduárd Gábor pusztadaróci ideiglenes helyettes lelkész a tizenegy órakor kezdődött szentmise elején felidézte: Péter a Tábor hegyi csoda hatására kérte Jézustól, hadd maradjanak ott, és készíthessen három sátrat, ugyanúgy a sándorhomoki ősök is a Jóistennek akartak hajlékot építeni, és istenélményüket állandóvá tenni, a település kápolnáját Urunk színeváltozása tiszteletére szentelve.

Szentbeszédében a lelkész arra buzdította a híveket, hogy táplálkozzanak azokból a kegyelemteljes alkalmakból, amikor közel érzik magukat a Jóistenhez, és vigyék el ezt a hangulatot a hétköznapokra is, megőrizve szívükben a kegyelmet, és megmaradva az Isten látásában. „A tanítványoknak a Tábor hegyen istenélményben volt részük, valami jót és szépet tapasztaltak meg a Jóistenből. Péter apostol sok évvel később írta meg, buzdítva minden keresztényt, minket is arra, hogy őrizzük meg ezeket az élményeket, ne menjünk el mellettük, hanem térjünk hozzájuk mindig vissza, és merítsünk belőlük a hétköznapok küzdelmeihez. Ahogy a Tábor hegyi megdicsőülés után Jézus odament a tanítványokhoz, megérintette őket, és azt mondta nekik, ne féljenek, ugyanúgy odalép hozzánk is. Vegyük észre, és emlékezzünk rá mindig.”

Az Újszó.com A németek többsége szerint az iszlám nem része országuknak címmel közli, hogy a Stern magazin megbízásából készült közvélemény-kutatás alapján a német lakosság 52 százaléka véli úgy, hogy nem érvényes Christian Wulff volt szövetségi elnök híres mondása, miszerint a keresztény és a zsidó vallás mellett „ma már az iszlám is része Németországnak”. A lakosság 44 százaléka viszont egyetért a 2010-ben, a német újraegyesítés 20. évfordulóján elhangzott államfői beszédben tett kijelentéssel. A Wulff-féle tételt elfogadók az ellenzéki Zöldek támogatói és a fiatalok körében vannak a legnagyobb többségben: az ökopártra szavazók 69 százaléka, a 14–29 éves korosztály tagjainak 61 százaléka ért egyet az állítással. Az ellenzők a konzervatív CDU/CSU szavazóbázisában, a bevándorláshoz kritikával viszonyuló euroszkeptikus, parlamenten kívüli Alternatíva Németországnak (AfD) támogatói, valamint a volt NDK területén élők között vannak többségben, egyaránt 60 százalék feletti aránnyal.

A 80 milliós Németországban négymillió iszlám vallású lakos él, közülük kétmillióan rendelkeznek német állampolgársággal. Joachim Gauck jelenlegi államfő egy 2012-es interjúban elmondta: elődje az iszlám és Németország viszonyáról szóló megjegyzésével csupán azt kívánta kifejezni, hogy szembe kell nézni a valósággal, és tudomásul kell venni, hogy „ebben az országban sok muzulmán él”. Gauck hozzátette: „Én egyszerűen azt mondtam volna, hogy az itt élő muzulmánok Németországhoz tartoznak. Mindenki hozzánk tartozik, aki (...) nem csupán adót fizet, hanem szívesen is él ebben az országban, mert szabad és rendelkezik jogokkal, ami ott, ahonnan származik, nem adatik meg neki”.

A Heti Válasz (9 . o.) Keresztény zenei fesztivál című beszámolója szerint augusztus 1–3. között tizennyolc koncert, négy művészeti helyszín és közel száz program várta a fiatalokat az első magyarországi keresztény szellemiségű zenei fesztiválon. A CrossSound szlogenje, „A szabadságra hangol” arra utal, hogy a kereszténység nem csupán vallás, hanem életmód, melynek része a felszabadult szórakozás. A vajtai Zichy-kastélyban fellépett többek között a Superhero nevű glasgow-i keresztény rockegyüttes, a norvég Jesus Loves Electro és a Golgota Gospel Kórus, emellett táncórák, festés, színház, pantomim, graffiti, parkour (az akrobatikus ügyesség és az atletikus képességek különleges, szabadstílusú ötvözete – a szerk.) színesítette a programot, és vendég volt Pál Ferenc római katolikus pap is.

Ugyancsak a Heti Válaszban (Na…, 48–50. o.) Lukács László, a 25 éves Tankcsapda együttes énekese és frontembere nyilatkozik, akinek határozott véleménye, hogy létezik hatalom nélküli rend, csak nem a Földön. Elmondta: „Nem gyakorlom a görögkatolikus vallást, de hívőnek tartom magam… az egyszerűség kedvéért nevezzük Istennek.”

Szintén a Heti Válaszban (52–53. o.) László Dóra Életre kel a László-legendárium címmel ír arról, hogy virtuális nemzeti panteont épít Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója a Székesfehérváron évről évre megrendezett szertartásjátékokkal – tavaly Szent István megkoronázását idézték fel, az idén Szent Lászlóét fogják augusztus 16–18. között, Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódóan a Középkori Romkert – Nemzeti Emlékhelyen.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír