Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (6. o.) Szíriában terjeszkedik az Iszlám Állam címmel számol be arról, hogy szerdán több falut elfoglaltak a szélsőséges muszlim csoport fegyveresei az észak-szíriai Aleppó tartományban, a harcokban csaknem negyvenen életüket vesztették. Közli a lap azt is, hogy Ferenc pápa az ENSZ és az egész nemzetközi közösség beavatkozását kérte az észak-iraki keresztények és más vallási kisebbségek drámai helyzetének rendezése érdekében Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak írott levelében. Csatlakozva a Szentatyához, az európai püspökök levélben fordultak az ENSZ BT-hez, amelyben azt kérik, hogy vessenek véget az erőszak terjedésének Irakban. Az Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) és az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke, valamint a CCEE-tagok által jegyzett levél szerint „ami Észak-Irakban történik, az nemcsak a globalizált világunkhoz szervesen hozzá tartozó multikulturális együttélést veszélyezteti, hanem veszélyt jelent a keresztények számára is egy olyan térségben, ahol a kereszténység hajnala óta élnek, és ahol jelenlétük értékes és fontos a béke érdekében, helyi és világszinten egyaránt.”

A Népszabadság (8. o.) Dél-Koreába utazott a pápa címmel számol be arról, hogy Ferenc pápa szerdán ötnapos látogatásra indult az ázsiai országba. A lap szerint az utazásnak sajátos politikai felhangot ad, hogy a Szentatyát szállító repülőgép a történelemben először Kína légterén is áthalad. II. János Pál 1989-ben még az akkori Szovjetunió területe fölött repült Szöulba, kikerülve Kínát, amellyel a Vatikánnak hatvan éve szakadt meg a diplomáciai kapcsolata. Mao Ce-tung óta a kínai vezetők nem hajlandók elfogadni a püspökök pápai kinevezését, ezt a szuverenitásba való beavatkozásnak tartják. A Vatikán protokollja szerint viszont a Szentatya a repülőgépről üdvözölni fogja a pekingi vezetést és a kínai katolikus hívőket. A lap arra is kitér, hogy a vizitre Szöul meghívott egy küldöttséget Észak-Koreából is, ám Phenjan nem kívánt élni a lehetőséggel.

Az Erdon.ro Dalokkal köszöntötték címmel számol be arról, hogy a váradi székesegyház búcsújára, Nagyboldogasszony ünnepére készülve kedd este a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség Ave Maria-koncertet rendezett. A fő szervező Oláh Gabriella kántornő volt. A műsor két részre oszlott: először a bazilika négy éve alakult kiskórusa lépett fel Oláh Gabriella vezényletével, felcsendült egy gregorián dallamra írt Ave Maria és egy Mária-antifóna, a Salve Regina, valamint Bárdos Lajos Mária kinyílt rózsa, Angyaloknak királynéja, Mozart Ave Maria és Mary Lynn Lightfoot Dona nobis pacem című egyházi kórusműve. Közreműködött Costin Éva, Oláh Boglárka, Lukács Róbert (hegedű), Vasile Vulturar (brácsa) és Ichim Beáta (cselló), akik a rendezvény második felében a szólistaként fellépő Drimba Nórát, a bécsi Volksoper szopránénekesnőjét is kísérték játékukkal. Ekkor olyan szerzemények is elhangzottak, melyek Váradon eddig még nem voltak hallhatóak, mint például Vivaldi Salve Regina, Mozart Dulcissium convivium (részlet a Litaniae de venerabili altaris Sacramento, KV 243-ból) és G. B. Pergolesi Salve Regina című alkotása. Emellett felcsendült Händel Haec est Regina Virginum című műve, illetve L. Cherubini, C. Franck, P. Mascagni és G. Caccini Ave Mariá-ja.

A Székelyhon.ro Szent István-búcsú Ajnádon címmel közli, hogy a templomépítés 500. évfordulóján több mint egyhetes programmal várják az érdeklődőket Csíkajnádra. A Szent István Napok során falumonográfiát mutatnak be, emlékplakettet avatnak, vetélkedőket, koncerteket szerveznek, felújított templomot áldanak meg, és átadják a negyedik Szent István-díjat is. Bogos Róbert, a rendezvénysorozat önkéntes szervezője elmondta: a programok csütörtökön kezdődnek. Este hat órakor szabadtéri misére és a Bartis Márton-emlékplakett avatására várják az érdeklődőket a helyi iskola udvarára. Pénteken a kilenc órától kezdődő ünnepi szentmise után 10 órakor a templomban mutatják be a Csíkajnád 500 éve című falumonográfiát, amely ötéves gyűjtőmunka eredménye. Szombaton szabadtéri programok kapják a főszerepet: a nap folyamán minifoci-bajnokságon, főzőversenyen, sport- és ügyességi vetélkedőkön vehetnek részt a vállalkozó kedvűek. Bogos Róbert kiemelte: a rendezvény egyházi csúcspontja az augusztus 20-ai, Szent István-napi szentmise, amelyen a templomépítés 500. évfordulóját ünneplik. A szentmisén Jakubinyi György érsek lesz a főcelebráns és az ünnepi szónok, aki ezen alkalomból megáldja a felújított templomot és a benne elhelyezett emléktáblát is. Augusztus 24-én a kilenc órától kezdődő szentmise után a helyi kultúrotthonban negyedik alkalommal adják át a csíkajnádi Szent István-díjat. A közösségben betöltött fontos szerepéért idén a 79 éves Bilibók Imre bácsi kapja az elismerést.

A Heti Válasz („Kockázat nélkül nincs élet” 25–27. o.) interjút készített Kozma Imre irgalmasrendi szerzetessel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökével, abból az alkalomból, hogy 1989 nyarán menekültek ezrei érkeztek Magyarországra, hogy Ausztrián keresztül az NSZK-ba jussanak, s augusztus 14-én a szeretetszolgálat a zugligeti templom kertjében megnyitotta az első menekülttábort, és hamarosan újabb táborok létesültek két hárshegyi kempingben és a csillebérci úttörőtáborban. Kozma atya felidézte: „A politika a csodák évéről beszélt, de miért beszél a politika csodáról, amikor az Istenre utaló, teológiai fogalom? Ha a magyar politikusok szerepvállalását nézem, az, ami történt, valóban a csoda kategóriájába tartozik, hiszen olyan lépést tettek, ami a legnagyobb kockázatot jelenti… De kockázatok nélkül nem élet az élet… Azzal, hogy ezeket az embereket nem toloncolták vissza, figyelmen kívül hagyták, felmondták a Varsói Szerződést. Elsülhetett volna ez fordítva is, hiszen akkor még itt állomásozott a szovjet hadsereg. A mi máltai szerepvállalásunkban pedig valóban a keresztény felebaráti szeretet jelent meg. Zugligetben néhány év alatt létrejött egy olyan közösség, melynek a szellemiségéhez hozzátartozott a bajban lévők felkarolása. Szerencsések voltak azok a menekültek, akik éppen itt tanyáztak, mert bátor, nyitott emberekkel találkoztak. Ne feledjük, két évvel azelőtt a templomunkba járók autóinak rendszámát vasárnaponként a templom előtt civil ruhások listázták.” A máltaiak elnöke leszögezte: „Mi csak segíteni akartunk, és senki nem kérdezte, bírjuk-e, győzzük-e, nem kérdezték a szállodák, a munkásszállások konyhái, a kifőzdék sem, amelyek két nap után »megrendelésre« hozták az ebédet, hogy fizet-e ezért valaki. A családok pedig, akik befogadták a menekülteket, ugyancsak eltartották, ellátták őket.” A felvetésre, hogy nem tudunk a 25 évvel ezelőtt történtekből elegendő erkölcsi tőkét kovácsolni, Kozma Imre azt válaszolta: „Mi, magyarok nem tudunk ezekkel a lehetőségekkel élni. Van bennünk valamiféle »tartás«, ami talán azt fejezi ki, hogy a megcselekedett jóért nem jár jutalom. Az ember jutalma ilyenkor az, hogy ő maga növekedett, lett lelkiekben gazdagabb. Az első szabadon választott miniszterelnökünk, Antall József ki is nyilvánította, hogy mindazt, amit tettünk, nagylelkűségből tettük. Nem véletlenül mondta a befogadás ötödik évfordulóján a zugligeti templom falainál Otto-Raban Heinichen akkori német nagykövet: »Volt-e valaha a történelemben olyan nemzet, amely egy nálánál nagyobb és jobb helyzetben lévő nemzeten segített önzetlenül úgy, hogy azzal maga hatalmas kockázatot vállalt? Ilyent én nem ismerek. Ilyenek a magyarok. Ez azzal magyarázható, hogy a magyaroknak szívük van.«”

A Magyar Hírlap (4. o.) Együttműködés az egyházakkal címmel számol be arról, hogy tegnap Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára és Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár hivatalában fogadta a jelentős szociális szolgáltatást nyújtó bevett egyházak képviselőit. A titkárság közleményt adott ki, amely leszögezte: szociális és felzárkózási ügyekben is fontos stratégiai partnerei a kormányzatnak a bevett egyházak, amelyek országszerte számos szociális intézményt tartanak fenn, állami feladatok ellátását vállalják, valamint a mélyszegénységben élők, köztük a romák felzárkóztatásában is részt vesznek. A mostani és a továbbiakban tervezett konzultáció célja, hogy az egyházak véleményének figyelembevételével is kiszámítható és több évre előre tervezhető intézkedések valósuljanak meg, valamint az egyházi fenntartói tapasztalatok beépüljenek mind a szociálpolitikába, mind a felzárkóztatás-politikába.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Koronázási… 13. o.) beharangozza, hogy szombaton kezdődnek Székesfehérváron a Koronázási Ünnepi Játékok: az idei szertartásjáték három előadása Szent László életéről és legendáiról szól. Az idei produkció a tavalyi gerincére épül, hiszen a koronázási szertartás szövege és mozzanatai évszázadokig nem változtak – mondta Szikora János rendező a keddi sajtópróbán. Újdonságnak nevezte, hogy a szertartás ürügyén liturgikus királylegendát állítanak színpadra, amelyet évről évre meg kívánnak újítani. Reményei szerint a legendák majd egy nagy eposszá nőve, színházi darabként tárják a közönség elé a történelmi múltat. A koronázási szertartásjáték főbb szerepeit Makranczi Zalán, Mihályi Győző és Blaskó Péter játssza.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír