Napi sajtószemle

A Népszava (8. o.) Megbékélést sürgetett a pápa Szöulban, a Magyar Hírlap (6. o.) Ferenc pápa békeüzenete Szöulból, a Magyar Nemzet (14. o.) Üzenet Ázsiának, a Maszol.ro Ferenc pápa 45 ezer ember előtt beszélt egy dél-koreai stadionban címmel számol be Ferenc pápa ötnaposra tervezett dél-koreai apostoli látogatásának első napjáról, kiemelve, hogy a Szentatya a két Korea közötti megbékélést sürgette.

A Magyar Hírlap (1., 4. o.) Nagyboldogasszony napját ünnepli a katolikus egyház, a Maszol.ro Nagyboldogasszony a Katolikus Egyház legfontosabb Mária-ünnepe címekkel ismerteti a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) ünnepi nyilatkozatát, amely szerint Szűz Mária előttünk jár a hit zarándokútján, és támogat bennünket.

A Székelyhon.ro Szent István-ünnep az EMNT-vel címmel emlékeztet rá: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete tavaly, huszonnégy év után először szervezett ünnepséget Szent István napján, augusztus 20-án. Idén a Színház térre várják a magyarságot szerdán 19 órától. A tavalyi siker csak megerősítette az EMNT Maros megyei vezetőit, hogy jó döntés volt, és a helyi magyar közösség nagyon igényelte a Szent István-napi megemlékezést, ezért idén folytatják az elkezdett munkát. Cseh Gábor megyei elnök elmondta: az ünnepségen fellép Kilyén Ilka, Ritziu Ilka Krisztina és Bokor Barna színművész, továbbá a szovátai Samu Etel Imola, aki az első Széllyes Sándor népdalverseny győztese, valamint a beresztelki Lángvirág néptáncegyüttes és a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria vegyes kar. Tőkés Tibor világbajnok pékmester pedig megsüti a megye 30 és 20 kilogrammos kenyereit, amelyeket a magyar történelmi egyházak képviselői szentelnek meg és osztanak szét a résztvevők között.

A Magyar Nemzet Online A Mazsihisz szolidáris az üldözött keresztényekkel címmel közli, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érseknek írt levelében fejezte ki az üldözött keresztényekkel vállalt szolidaritását. Heisler András, a Mazsihisz elnöke és Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi közösen írt üzenetükben hangsúlyozzák: az utóbbi hetek fejleményei arra késztették őket, hogy ne hagyják szó nélkül azt, ami a keresztény kisebbséggel Irakban, Szíriában és a világ több országában történik.

A Magyar Hírlap („Hazánk…” 4. o.) beszámol arról, hogy Kozma Imre atya tegnap jelképesen átvágta az 1989-es vasfüggöny-installációt a Befogadás napja alkalmából a zugligeti templom kertjében. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke elmondta: Magyarország 1989-ben kiváltotta a világ csodálatát. Az ország akkori vezetőinek bátor döntése az egyetlen reménysugarat jelentette a menekülteknek. Felidézte: a csaknem ötvenezer keletnémet befogadásával a zugligeti egyházközség tagjai az egyetlen lehetséges választ adták. Amikor ő és Csilla von Boeselager német bárónő igent mondott a nyugatnémet nagykövet kérésére, hogy segítsenek gondoskodni a menekültekről, akkor „ez az igen hiteles válasz volt”. Kozma atya hozzátette: a huszonöt évvel ezelőtti befogadás nemcsak a keletnémet menekülteknek jelentette az életet, hanem azoknak is, akik befogadták őket, mert az „embernek szüksége van arra az érzésre, ami akkor tölti el, amikor jót tesz”.

A Népszava (6. o.) Egy rendszerváltó hős címmel számol be arról, hogy az óbudai Sziget Fesztiválon megemlékeztek az 1994-ben, 53 éves korában elhunyt Csilla Freifrau von Boeselagerről, akinek nevéhez fűződik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat létrehozása és az 1989-es határnyitáskor a keletnémet menekültek megsegítése.

A Magyar Nemzet (14. o.) Elbirtokolt bencés tulajdon, a Kárpátinfo.net Tulajdonvita a Magyar Bencés Kongregáció és a Nagyszombati Főegyházmegye között címmel ír arról, hogy tulajdonvita alakult ki a Magyar Bencés Kongregációhoz tartozó révkomáromi (Komarno) bencés rendház és a nagyszombati érsekség között, mivel az érsekség magára íratta a bencések szlovákiai ingatlanjait, a rend álláspontja szerint jogtalanul. A történtek tisztázását kérve Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát levélben fordult Ján Orosch nagyszombati érsekhez. A tulajdonvita egyik sarkalatos pontja a két fél közötti jogértelmezési nézetkülönbség. A Nagyszombati Főegyházmegye azon a véleményen van, hogy a szlovákiai területen lévő bencés szerzetesi tulajdon a főegyházmegyét illeti meg. Ezzel szemben a bencések azzal érvelnek, hogy a kánonjog értelmében különbséget kell tenni az egyházmegyei és a szerzetesi tulajdon között, tehát nincs jogi alapja annak, hogy a mindenkori szerzetesi ingatlanokat bármely egyházmegye saját birtokának tekintve elbirtokolja.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír