Napi sajtószemle

A Népszava (8. o.) Párbeszédet sürgetett Ferenc pápa, a Magyar Hírlap (5. o.) Nyitottságot kért az ázsiai papoktól Ferenc pápa, a Magyar Nemzet (14. o.) Párbeszédet sürget a pápa címmel számol be arról, hogy huszonkét ázsiai ország hetven püspökével találkozott tegnap Ferenc pápa a dél-koreai Hemi 15. században épült várában, ahol a 19. században koreai katolikusokat kínoztak meg. Kiemelik a lapok, hogy a Szentatya hangsúlyozta: Ázsiában az egyháznak különösen toleránsnak, kreatívnak, nyitottnak és párbeszédre késznek kell lennie.

A Kárpátinfo.net A pápa a két Koreának: elég az erőfitogtatásból címmel kiemeli: Ferenc pápa Szöulban arra kérte az északi és a déli állam vezetőit, hagyjanak fel a céltalan erőfitogtatással és egymás bírálásával, helyette inkább fáradhatatlan erőfeszítésekkel és párbeszéddel törekedjenek a megbékélésre.

Ugyancsak a Kárpátinfo.net Betört a szelfi a Katolikus Egyházba című beszámolója szerint nagy érdeklődést keltett első szelfijével az interneten Christoph Schönborn bécsi érsek, aki kolumbiai útja során a főváros, Bogotá fölé tornyosuló ismert zarándokhelyen, a Monserrate hegyen készítette el okostelefonjával az első portrét saját magáról. A 69 éves bíboros, az osztrák püspöki konferencia elnöke három nyelven mindössze annyit írt a Facebook és a Twitter közösségi portálon a felvétel alá: „Az első szelfim”. A felvételt szombat délelőtt már több mint 11 ezren „lájkolták” a Facebookon, a Twitteren pedig sokan megosztották. A fotó kedvező fogadtatásra talált a közösségi oldalakon, olyan véleményekkel, mint „micsoda menő püspök” és „egyszerűen zseniális”. Az érsek jelenleg a kolumbiai fővárosban vesz részt az Isteni Irgalmasság harmadik apostoli világkongresszusán.

A Magyar Hírlap (1., 2. o.) Szűz Mária közbenjárását kérte Erdő Péter bíboros, a Magyar Nemzet (2. o.) Főbúcsú Mátraverebélyen címmel tudósít a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhelyen vasárnap megtartott főbúcsúról, ahol több ezer hívő előtt Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek emlékeztetett rá: Szűz Máriát a hívő emberek szeretete, bizalma, dicsérete kíséri a történelem során. A magyar katolikus egyházfő közölte: azt ünnepeljük, hogy Szűz Mária testestől-lelkestől megdicsőült a mennyben. Erdő Péter kitért a közel-keleti eseményekre, ahol vallásuk és nemzetiségük miatt tízezrével gyilkolják a keresztényeket. A bíboros, prímás leszögezte: e világ nagyjai sokszor érzéketlenül szemlélik az eseményeket. „Kiáltsunk hát a Szűzanyához, kérjük, mutassa meg anyai szeretetét és közbenjáró hatalmát, mentse meg az üldözötteket!”

A Magyar Hírlap (2. o.) Biztonságban a családok, illetve a Magyar Nemzet (4. o.) Székelykapu-avatás című beszámolója szerint a családokért ajánlották fel a hétvégi nemzetközi zarándoknapon a Mária-úton gyaloglók zarándoklatukat. A Mária-út Közép-Európán átívelő, a Mária-kegyhelyeket összekötő zarándok- és turistaút-hálózat, amelynek kelet–nyugati főtengelye az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet, mintegy 1400 kilométeren. „A család a legfontosabb pillére a társadalomnak, megerősítése nemzetgazdasági szempontból is a legfontosabb feladat” – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szombaton Budapesten, a kormány által a plébániának adományozott székely kapu felavatásán a máriaremetei Kisboldogasszony-bazilika kertjében.

A Népszabadság (2. o.) Erős mondat, a Magyar Hírlap (6. o.) Balog: A magyaroknak az élet közepébe kell kerülniük újra, a Magyar Nemzet (4. o.) Sorsunkat nem a történelem alakítja, a Krónika.ro „A magyarok kiválasztottak”, a Frissújság A templomok atyai örökségünk részei   címmel számol be arról, hogy Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője szombaton a romániai Bere református templomában lelkészként istentiszteletet tartott a magyar–román Templomút program keretében 140 ezer euróból megújított épületben. Igehirdetésében szorongató érzésnek nevezte, hogy a magyar nemzet az idők folyamán az „élet közepéről” a történelem szélére került, s ezzel a Partiumban élő magyarok is a perifériára szorulva érezhetik magukat. Figyelmeztetett: az Egyháznak és az egyes embernek is jobban kell figyelnie arra, amit Krisztuson keresztül az Úr üzen neki. „Aki megtartja hitét, őrzi közösségét, érzi közössége erejét, az középen van. Aki meghallja Isten hívó szavát, az kiválasztott. Az Isten azt akarja, hogy a magyarok kiválasztottak legyenek, és benne legyenek az élet közepében.”

A Magyar Hírlap (Szent István… 13. o.) közli, hogy Szent István fából faragott szobrát avatták fel szombaton a moldvai csángók által lakott Pusztinán. A szoboravatással egyfelől államalapító királyunkról emlékeztek meg, másfelől arról, hogy a pusztinaiak ősei a madéfalvi vérengzés után, 250 évvel ezelőtt települtek át Székelyföldről Moldvába. Az újonnan készült mellszobrot Simmer Sándor csongrádi fafaragó faragta és ajándékozta a Jászvásári Római Katolikus Egyházmegyéhez tartozó településnek. Az alkotás számára a templom szomszédságában lakó Bata Péter alakított ki utcára néző, beüvegezett, fedett fülkét a saját portája előtt. Az alkotást a helyi római katolikus plébános szentelte fel a szombat reggeli szentmise után.

A Krónika.ro Szent István-szobrot avattak Pusztinán című beszámolója idézi Nyisztor Tinkát, a Szent István Egyesület elnökét, aki elmondta: „Így soha nem szenteltek fel más, szentnek állított emléket. Alig tartott két-három percet a ceremónia. Az egyházi zászlókat sem vették elő. Úgy sietett a plébános, mintha kígyómarás érte volna. De mi utána imaórát tartottunk a templomban, pap nélkül, amelyen magyarul énekeltünk és imádkoztunk.” A pusztinai magyar érzelmű csángó közösség vezetője a moldvai római katolikus Egyháznak a magyar nyelvhez és a magyar szentekhez való ellenséges viszonyulására utalt. Emlékeztetett rá: a pusztinai közösség hiába küzd évtizedek óta azért, hogy magyar nyelvű misét is tartsanak a település templomában. Azt is megjegyezte, 1957-ben épített római katolikus templomukat a mai napig nem áldották meg, mert a helyi közösség ragaszkodott ahhoz, hogy Szent István legyen a védőszentje. 

A Magyar Hírlap (Ökumenikus… 2. o.) beharagozza, hogy Szent István ünnepének előestéjén, kedden ökumenikus istentiszteletet tartanak a fővárosi Szilágyi Dezső téri református templomban, ahol a római katolikus, református, evangélikus, baptista, metodista, pünkösdi, anglikán és ortodox egyház vezetői működnek közre. Igét hirdet Bölcskei Gusztáv református püspök, a liturgiában részt vesz Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek is.

A Magyar Nemzetben (Hittanóra… 4. o.) Bárány Béla, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye hitoktatási felügyelője elmondta: január és szeptember között havi 319 ezer, október és december között pedig havi 330 ezer forint bértámogatás jár az egyházaknak az iskolai hit- és erkölcstanoktatók után, de az oktatók tényleges fizetése ennél jóval alacsonyabb. Bárány Béla közölte: a 2013–2014-es tanévben a főegyházmegye 225 képesített hitoktatója 13 521 gyereknek tartott iskolai hittanórákat a tagiskolákkal együtt összesen 3201 intézményben. Idén szeptembertől várhatóan 14 396 diáknak tanítanak katolikus hit- és erkölcstant, de a létszámnövekedés nem okoz gondot, továbbra is lesz elegendő képesített oktatójuk. A tanteremhiány viszont már a kezdetektől komoly problémákat okoz.

A Nyugatijelen.com Felemelő érzés a karitatív munka című beszámolója szerint a Kisiratosi Máltai Ház által megszervezett nyári táborok sorozata idén a 20. rendezvényéhez érkezett. László Lajos, a Kisiratosi Máltai Segélyszolgálat elnöke elmondta: az idén 51 fiatal érkezett 10 településről, köztük Aradról, Temesvárról, Sepsiszentgyörgyről, Szatmárnémetiből, de Magyarországról is. Hétfőtől vasárnapig a Máltai Ház kertjében drótkerítést építenek, a Ház pincéjében festenek, meszelnek, rendet tesznek, a parkban takarítanak, füvet nyírnak, de a konyhán is segítenek néhányan. A kettős céllal megszervezett máltai táborban a fiatalok hozzászoknak a közösségi munkához, miközben hasznosan tevékenykednek.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír