Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (15. o.) Ferenc pápa borúlátó címmel számol be arról, hogy Szöulból hazatérve a repülőgépen Ferenc pápa újságíróknak azt mondta: „Két-három évem lehet hátra, aztán megtérek az Atya házába.” A Szentatya azt sem tartotta kizártnak, hogy elődjéhez, XVI. Benedekhez hasonlóan lemondjon tisztségéről, ha valami miatt már nem tudná ellátni megfelelően feladatait.

A Népszabadság (7. o.) Ferenc pápa sem zárja ki a visszavonulást címmel némileg más kontextusba helyezi a pápa szavait. Amikor egy francia újságíró megkérdezte, hogy miképp birkózik meg azzal az óriási népszerűséggel, amely végigkíséri minden útján, azt mondta: ilyenkor a saját bűneire és vétkeire gondol, és azzal is tisztában van, hogy ez nem tart örökké, két-három évig talán, aztán ő is az Úr színe elé kerül. A népszerűséget pedig úgy ítéli meg, mint Isten jelenlétét. A Népszabadság emlékeztet rá: a pápa az elmúlásról egy nappal azelőtt beszélt, hogy rokonai súlyos, halálos autóbalesetet szenvedtek. 38 éves unokaöccse kómába esett, annak felesége és két kisgyermeke a helyszínen meghalt. A Szentatya megrendülten fogadta a hírt, és mindenkit arra kért, imádkozzon az áldozatokért. A lap azonban úgy véli, hogy Ferenc pápa lemondása egyáltalán nem tűnik közelinek, legalábbis erre utal, hogy számos terve van.

A Népszabadság (Újságírót végzett ki… 8. o.), a Népszava (A hit nevében tombol… 1., 13. o.), a Magyar Hírlap (Kivégzéssel üzentek… 6. o.) és a Magyar Nemzet (Vérrel festett… 14. o.) beszámolói szerint az Egyesült Államok annak ellenére folytatja az Iszlám Állam (IS) elleni iraki légi csapásokat, hogy a szélsőséges muzulmán szervezet kivégezte James Wright Foley amerikai újságírót, és erről videofelvételt is készített. A Népszava közli azt is, hogy dokumentumfilm mutatja be, milyen az élet az új iszlám kalifátusban, ahol embereket gyilkolnak, feszítenek keresztre.

Az Újszó.com Brit lapok: valószínűleg londoni az amerikai újságíró gyilkosa címmel hozza, hogy a csütörtöki brit lapok egybehangzó értesülései szerint valószínűleg londoni illetőségű az Iszlám Állam nevű szélsőséges milícia azon tagja, aki kivégezte az amerikai újságírót.

A Kárpátinfo.net Kilenc feltételezett iszlám szélsőségest fogtak el Ausztriában címmel közli, hogy a letartózatott aktivistákat azzal gyanúsítják, csatlakozni akartak a Szíriában harcoló kormányellenes iszlám szélsőségesekhez. A férfiakat néhány napja fogták el, azonban több részletet nem közöltek az osztrák hatóságok. Az APA osztrák hírügynökség jelentése szerint a kilenc gyanúsított kihallgatása még tart, és egyelőre nem döntöttek arról, hogy vizsgálati fogságba kerülnek-e.

A Magyar Hírlap (3. o.) Ragaszkodunk az igazsághoz és szeretethez főcímmel és Erdő Péter: A számvetés egyszerre ad alkalmat a hálaadásra és a bűnbánatra alcímmel részletesen, a Magyar Nemzet (3. o.) Ünnepi programok címmel néhány sorban számol be a budapesti Szent István-bazilika előtt augusztus 20-án bemutatott ünnepi szentmiséről. A Magyar Hírlap idézi Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek szavait: „Ragaszkodnunk kell az igazság és a szeretet értékéhez, kérnünk kell a megbocsátás és az újrakezdés kegyelmét, hogy elkerüljük a gyilkos erőszak áradatának megismétlődését.” Orosch János nagyszombati érsek szentbeszédében hangsúlyozta: a történelemben számos példa bizonyítja, hogy élhető és megvalósítható Szent István király öröksége.

A Krónika.ro Erdély-szerte megemlékeztek nemzetmentő államalapítónkról című tudósítása szerint a Szent István-napokhoz kapcsolódó erdélyi rendezvények egyházi csúcspontját jelentette a szerdán megtartott búcsús szentmise a Hargita megyei Ajnádon, melynek keretében a helyi katolikus templom megépítésének 500. évfordulóját ünnepelte meg a közösség.

A Frissújság.ro Az egyházra építette országát címmel számol be arról, hogy a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye fővédőszentje, Szent István király ünnepén, augusztus 20-án, reggel kilenc órától mutatott be szentmisét Schönberger Jenő püspök a zsúfolásig megtelt székesegyházban. A főpásztor szentbeszédében a keresztény alap nélkülözhetetlenségéről, az egyház építésének fontosságáról beszélt: „Szent István a kereszténységbe fektette a bizalmát, ami által biztos alapokra helyezte azt az országot és népet, amit Isten rábízott. Ő az Egyházra építette az életét és az országát. Ma mindenekelőtt a szentre tekintünk föl, aki felajánlotta önmagát, teljes családját az Istennek, és ezzel mutatott példát népének, hogy nincs más út a jövő felé, csak az Isten útja. Ezt az utat maga Jézus jelölte ki számunkra, ő az alapja Egyházunknak.” Szeretnünk kell az Egyházat: „Szent István egyházmegyéket alapított, az egész országát úgy szervezte meg, hogy mindenkinek lehetősége jusson az Istennel való kapcsolatra. Nagyon sok kritika éri ma az Egyházat, de elgondolkodunk mi valamikor azon, ki megy el a leprás betegeket ápolni, az őserdőkbe igét hirdetni, ott tudatlanokat tanítani, ki épít a leglehetetlenebb helyeken kórházakat, ki gondoskodik az öregekről, a bűnösökről, a mindennapok keresztjeit fájdalommal hordozókról? A válasz erre gyakran: »Majd az egyház megteszi!« És ha valami hiányzik, rögtön feltesszük a kérdést: »?Miért nem lép valamit az Egyház?« Szeretnünk kell az Egyházat, és szeretetünk kell, hogy életet leheljen bele, mert az Egyház mi vagyunk, minden egyes keresztény. Szent István példának nekünk hagyta, hogy bármennyire vannak ráncok és hibák is az Egyház arcán, de mégis a mi édesanyánk, tőle kaptuk a lelki életünket, és ezért a hibáival együtt szeretnünk kell. De nem elég szeretni, hanem építeni kell, tenni érte azt, amit csak mi tehetünk meg.”

A Heti Válaszban („Nem árt az önkritika” 13–15. o.) Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyéspüspök nyilatkozik, aki Szent István ünnepén az első királyunkhoz hasonló karizmatikus vezetőket hiányolja. „Az általa létrehozott állam- és egyházszervezet örökségével hálásan, örömmel azonosul az ember, és próbálja az örökséget továbbvinni. Első királyunk karizmája annál szembeötlőbb, hogy korunkban hiánycikk a határozott elképzelésekkel rendelkező, életét egy közösség szolgálatára, s nem csupán saját jólétének kialakítására szánó ember.” A lap közbevetésére – Esztergomban a Kiss-Rigó Lászlóhoz közelinek tartott Romanek Etelka a kormánypárti jelölt – a főpásztor azt válaszolta: „Már hosszú ideje nem vagyok az Esztergomi Hittudományi Főiskola rektora, és nyolc éve nem szolgálok Esztergomban plébánosként. Romanek Etelka fia az iskolánkba járt, és szülőként, karitatív akciókat szervező közéleti emberként ismertem meg. Nem hiszem, hogy ettől a »katolikus vonal« embere lenne, vagy az én szövetségesemnek kellene tartani.” Azzal kapcsolatban, hogy Esztergomban a Szeged–Csanádi Egyházmegye gyermekvédelmi főigazgatója, Kothencz János lett a Fidesz szegedi polgármesterjelöltje, akit Kiss-Rigó László ajánlott a kormánypártnak, a püspök azt mondta: „Túl van ez kombinálva. A Katolikus Egyház törvényei szerint pap, püspök pártpolitikai funkciót, közhivatalt nem vállalhat. De világi alkalmazott minden további nélkül, sőt ha alkalmas, vállalnia is kell. A Fidesz támogat egy alkalmas embert, aki történetesen az egyházmegye munkatársa. És aki képes pártpolitikai érdekeken felülemelkedve olyan értékekért dolgozni, amiket mi is fontosnak tartunk… Mindig azt mondtam, és az önkormányzati választások előtt is azt hirdetem: helytelen, ha az Egyház egy párt mögé áll. Azokkal kell együttműködni, akik az övével megegyező érveket, értékeket képviselnek az életben. Szerintem a jelenlegi kormánypárt Orbán Viktor vezetésével a keresztény értékeket hatékonyan képviseli, mely értékek nem mellesleg egyetemesek is.” A Jobbikot pedig azért nem támogatják, mert politikusaik, szimpatizánsaik között „vannak ugyan derék emberek, de a párt nézeteiben a keresztény ember számára elfogadhatatlan kirekesztés, gyűlöletkeltés jelenik meg, és a szolidaritás teljes hiánya”. A felvetésre, hogy Ferenc pápa a nyíltan gyakorolt önkritika miatt is népszerű, a főpásztor kifejtette: „Nálánál nem juthat senki felelősségteljesebb szolgálatra a Katolikus Egyházban, mégis megmaradt hiteles személyiségnek és normális embernek. Sokan gondolják úgy, bármilyen kis megbízatást is látnak el, hogy változtatniuk kell életvitelükön. Elzárkózóbbnak kell lenni, mert állítólag ezt várják tőlük – én ilyen igényről még soha nem hallottam. Ferenc pápa sem költözött be a neki fenntartott lakosztályba. Ez azonban nem az elődök burkolt bírálata, mert ez lényegtelen dolog: Benedek pápa másképpen tett tanúságot ugyanarról a hitről, mint Ferenc pápa. Ráadásul ennek a stílusnak is volt előzménye. I. János Pál hasonlóan közvetlen személyiség volt, csak 1978-as megválasztása után alig egy hónappal meghalt, így a nagyközönség nem ismerhette meg.”

A Népszabadságban (12. o.) Takács Imre Pápai fáradozás a politikusokért címmel emlékeztet rá: Ferenc pápa Az evangélium öröme című könyvében sok szaktekintély gondolatát is kiegészítve elemzi az egyre nyomasztóbb társadalmi egyenlőtlenségeket, és rámutat arra, hogy ez a legnagyobb társadalmi bajok gyökere. A cikkíró szerint a Szentatya megalapozottan hívja fel a figyelmet arra, hogy „a jó politika magasrendű hivatás, a szeretet egyik legértékesebb formája, mert a közjót szolgálja. Kérem az Urat, ajándékozzon nekünk több olyan politikust, akik valóban szívükön viselik a társadalmat, a népet, a szegények életét.” Takács nagyon várja, hogy „egyszer termékeny talajra kerüljön hazánkban a pápai útmutatás, hogy a politika magasrendű hivatás legyen”.

A Népszava (2. o.) Semjén harcol az evolúció elméletével címmel számol be arról, hogy Semjén Zsolt szerint logikátlan hipotézis Charles Darwin evolúcióelmélete. A miniszterelnök-helyettes a Hír TV-ben az Orbán-kormány szerkezetével kapcsolatos kérdésre válaszolva így fogalmazott: „Ha egy dogmatikus evolucionista elméletet vallanánk, akkor az természettudományos képtelenség lenne, mert azt állítaná, hogy valami olyat ad, amije nincs.” A Népszava megjegyzi: az érthetetlen mondatot a KDNP elnöke azzal igyekezett megmagyarázni, hogy az evolúció és a teremtés gondolata között nincs igazán ellentmondás, mert „a teremtés azt mondja, hogy az abszolútum, az Isten a fejlődést beleprogramozta az anyagba, az energiába, és ez bomlik ki a történelem során. De eleve benne kell lennie ahhoz, hogy ki tudjon fejlődni.” Az evolúció ugyanakkor „csak egy hipotézis. Logikai problémák is vannak vele. Azok a fajok maradtak fenn, amelyek alkalmazkodtak a környezethez. Mely fajok alkalmazkodtak a környezethez? Azok, amelyek fennmaradtak”. Venetianer Pál, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának egykori igazgató professzora a fentiekkel kapcsolatban felidézte, hogy II. János Pál pápa 18 évvel ezelőtt a Pápai Tudományos Akadémián azt mondta: „Az új ismeretek birtokában megállapítható, hogy az evolúcióelmélet több mint hipotézis, és fontos egységesítő szerepet látszik betölteni a tudomány legkülönbözőbb területein.” A Népszava hozzáteszi: „Semjén még a pápával is szembement, ám a kormányszerkezetre vonatkozó kérdésre azóta sem válaszolt.”

A Magyar Hírlapban (Miskolcon folytatódik… 1., 8. o.) Kriza Ákos, Miskolc polgármestere nyilatkozik, aki elmondta: immár a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) bevonásával folytatódik a miskolci nyomornegyedek felszámolása, a program 2018-ban fejeződhet be.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír